Alig egy órával azután, hogy Putyin orosz elnök elrendelte a mozgósítást és atomcsapással fenyegetőzött, Menczer Tamás, külügyi államtitkár bejelentette, hogy meg kellene fontolni az Oroszország elleni EU-s szankciók feloldását.

"Érdemes átgondolni, hogy a szankciós politika eredményes-e" - fogalmazott szerda délelőtt kiadott közleményében.

Magányosan képviseli a magyar kormány ezt az álláspontot Európában. Szerda délelőtt a háború ügyében megszólaló európai kormányok kivétel nélkül keményebb fellépést indítványoztak Oroszországgal szemben, és nem puhábbat. Ha csak Közép-Európából veszünk néhány példát:

"Európa nem engedhet az oroszok zsarolásának, és minden erejével támogatnia kell Ukrajnát. Oroszország éppen úgy veszélyezteti Európa és a világ békéjét, mint a náci Németország tette az előző évszázadban" - mondta például a lett külügyminiszter, Edgars Rinkevics.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter szerda délelőtt azt mondta, Putyint bíróság elé kellene állítani. „Az orosz vezetést - Vlagyimir Putyin elnököt, Szergej Lavrov külügyminisztert és a hierarchia és a parancsnoki struktúrák legfelsőbb szintjén lévő személyeket - felelősségre kell vonni a pusztító háborúért” - fogalmazott.

A lengyel miniszterelnök felszólította a NATO tagállamait, hogy még több fegyvert és pénzt küldjenek Ukrajnának.

Még Milos Zeman cseh elnök is így reagált Putyin reggeli beszédére: "Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren." Pedig Zemant a háború kitöréséig Orbán Viktor mellett a leginkább orosz párti európai vezetőként tartották számon.

Az EU-ban kizárólag a magyar kormánynak jutott eszébe éppen az orosz mozgósítás bejelentésének napján kampányt indítani a szankciók gyengítéséről, és közben egy szóval sem reagálni Putyin fenyegetőzéseire. Az Orbán Viktor kabinetirodájában szerkesztett About Hungary című, angol nyelvű kiadvány szerda délelőtt inkább arról számolt be, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter szerint nem szabad, hogy az EU újabb szankciókat vessen ki Oroszországra. "Az Európai Unió végre fejezze be a nyolcadik szankciós csomag emlegetését" - üzente New Yorkból európai kollégáinak a magyar álláspontot.

2014 óta félévente megszavazta a magyar kormány is

Az Oroszországra kivetett európai szankciók egy 2014 óta hatályban lévő, azóta sokszorosan bővített jogszabályon alapszanak. Minden újabb szankciót a korábbiakhoz raknak hozzá, így bővül folyamatosan a büntetésben lévő személyek (1206 főről van szó jelenleg), vállalatok, intézmények (108 ilyenről van szó jelenleg), illetve áruk és szolgáltatások listája.

Mostanában szokás "hetedik szankciós csomagról" beszélni, mint az eddigi utolsó EU-s büntetésről, de ez valójában csak idén a hetedik kiegészítése a szankcióknak, 2014 óta számolva már jóval többet fogadtak el az európai kormányok.

Ahhoz, hogy a 2014 óta bővülő szankciós csomag hatályban maradjon, félévente szavazniuk kell a tagállamoknak. Ezt a külügyi tanácsban intézik, és minden ország kormányának vétójoga van. Mostanáig rendszerint vita nélkül hosszabbítottak. Bár a magyar kormány kezdettől nyilvánosan utálkozott, eddig mindegyik szankciót megszavazta.