A Velencei Bizottság szerint az új ukrán kisebbségi törvény továbbra sincs összhangban Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel
A Velencei Bizottság a június 9-10-i plenáris ülésén fogadta el az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos véleményét, amiben kimondta, hogy bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, vagyis történt előrelépés, a jogszabály és általában véve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályi keret továbbra sincs összhangban az Ukrajnára nézve is kötelező nemzetközi standardokkal, ezért a testület a törvény módosítását javasolja.
AZ NKE sajtóközleménye szerint a Velencei Bizottság korábban azt kérte Ukrajnától, hogy a kisebbségi törvény megalkotása során vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek meglátásait. A 2022 decemberében elfogadott törvénnyel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös nyilatkozatot adott ki, amiben azt sérelmezték, hogy a törvényalkotók figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. Ezzel szemben a Velencei Bizottság véleményében azt közli, hogy az ukrán hatóságok arról tájékoztatták, a jogszabály készítése során kiterjedt konzultációra került sor a kisebbségi szervezetek képviselőivel.
A közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében kiemelt figyelemben részesültek a nyilvános események mint a gyülekezéshez való jog garanciái a nemzeti kisebbségek számára. A kisebbségi törvény értelmében a nemzeti kisebbségi szervezetek kulturális eseményeket szervezhetnek az adott nemzeti kisebbség nyelvén. A Velencei Bizottság szerint ez korlátozza a gyülekezés szabadságát, és a testület javasolja a jogszabály módosítását olyan módon, hogy bárki szervezhessen kulturális eseményt a nemzeti kisebbségek nyelvén, ne csupán a kisebbségi szervezetek.
A Velencei Bizottság kifejezett ajánlása, hogy Ukrajna tovább halassza az ukrajnai nemzetiségi iskolák reformjának megvalósítását, valamint az egész reformot gondolja át a bizottság 2017. évi véleménye alapján. Az időbeli hatály kezdetének eltolására korábban is volt példa, hiszen az eredeti 2020-as céldátum helyett 2023 szeptemberére halasztották az oktatási reform kezdetét az Unió hivatalos nyelvein oktató intézmények esetében. A Velencei Bizottság véleménye következményének is tekinthető, hogy június 11-én az ukrán parlament további egy évvel meghosszabbította az ukrán nyelvre történő átállást azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamelyik uniós ország nyelvén folyik (az ukrán parlament még május végén vette napirendre a javaslatot), így ezeknek az intézményeknek idén szeptemberben nem kell átállniuk ukrán nyelvre.