Egy hónappal azután, hogy Recsken, az újonnan megnyitott andezitbányából kitermelt földtömeget az eső rámosta a Hunyadi út házaira, a kormány 500 milliót különített el költségvetésből a helyiek lakhatási helyzetének kezelésére. A máskor harcias kormánykommunikáció a felelősség kérdését nem firtatja, pedig 21 házat árasztott el a hordalék, 50-60 embert kellett kitelepíteni, a lakók nagy része vissza sem akar költözni az újabb omlásoktól tartva, hiszen a hónap végén megint megindult a hegy. A helyiek már januárban is attól tartottak, hogy házaik fölé meredő földsánc leomolhat, de a Kósa Lajos ügyvédjéhez tartozó cég megkezdhette a kitermelést.

Az állam igyekszik úgy tenni, mintha Fiák István bányájának köze sem lenne a katasztrófához.

• A kormányhatározat annyit ír elő, vizsgálják meg, hogy „az ingatlanok károsodása összefüggésben van-e az időjárás okozta eseményekkel”.
• A keddi sajtótájékoztatón Dukai Miklós önkormányzati államtitkár arról beszélt, hogy a heves esőzés miatt zúdult le a sár a hegyoldalról, de a kitermelést nem említette.
• A közmédia híradója sem hozta szóba, hogy az elárasztott házak felett bánya működött.

Az ügyben a rendőrség mellett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH) vizsgálódik, de nem súlyos üzemzavarral és balesettel kapcsolatos hatósági eljárást indítottak. Hogy miért nem, azt a károsultakat képviselő ügyvédnek azzal indokolták, hogy a baj nem a bányaüzem területén történt. Pedig pont ez a hatóság hozta azt a rendeletet, ami alapján súlyos üzemzavarnak számít, ha a homlok megcsúszása vagy hányócsúszás miatt bányán kívüli létesítményben keletkezik kár. Elsőre a rendőrség is visszautasította az ügyben tett feljelentést.

Pedig a kormányhivatal oldalán elérhető látványterveken a bánya nem nyúlt volna túl a hegygerincen. Miután elkezdték a kitermelést, Recsk polgármestere, Nagy Sándor azt mondta a 24.hu-nak: „Azt mi se gondoltuk, hogy ilyen közel lesz. Meglepett, hogy ilyen közel van.”

A Heves Megyei Kormányhivatal 2021 decemberében adta meg 5 évre a környezetvédelmi engedélyt az Andezit-Bau Bányászati Kft-nek, aminek az egyik tulajdonosa Kósa Lajos ügyvédje, Fiák István, akinek még a Fidesz alelnökét behülyítő örökösnővel is volt közös cége, de Kósa feleségével is üzletelt. Az innen kitermelhető évi 400-500 ezer tonna követ zúzva, vasúti töltésekhez használnák fel. Egy testületi jegyzőkönyv szerint Paks II.-höz és a Belgrád–Budapest vasútvonalhoz szállítják a itteni köveket.

Bár a hatásvizsgálatot elrendelő határozat még előírta, hogy csapadékvíz elvezetéséről is írjanak valamit, a kiadott engedélyen csak a munkagépek mosását tiltották meg, illetve zárt tartályos, konténeres vécéket kell telepíteni. A helyiek elmondása szerint a fent dolgozó munkagépek csak akkor ástak gyorsan egy vízelvezető árkot, amikor a földsánc már ráomlott a házakra.

Most, a kormánydöntés után nem világos, hogy a támogatás milyen formában jut el a károsultakhoz. A térség fideszes képviselője, Horváth László hangsúlyozta, hogy ez az 500 millió nem kártérítés, nem segély, majd a vizsgálatok után derül ki, van-e bárkinek bármilyen felelőssége.

A kormány által elkülönített összegről az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. rendelkezhet, ami a kormányhivatallal és a katasztrófavédelemmel felméri, hogy hosszú távon mennyire lakhatók az Hunyadi úti ingatlanok, és hogy „az ingatlanok károsodása összefüggésben van-e az időjárás okozta eseményekkel”. Az önkormányzati államtitkár a 444 kérdésére elmondta, hogy azt majd az MR Közösségi Lakásalap dönti el, hogyan használja fel a pénzt, ez jelentheti ingatlanok megvásárlását, felújítását vagy szociális bérlakások kialakítását. „Ez teljesen rájuk lesz bízva, és a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. Túlárazott ingatlanokról nem lehet szó. Tehát az nem fordulhat elő, hogy két-három vagy tízszeres áron vásárolnak meg ingatlanokat” - mondta Dukai.

link Forrás

Dukai elmondta azt is, hogy magántulajdonok esetében elsősorban a tulajdonosoknak maguknak kell gondoskodni a tulajdonuk védelméről biztosítás formájában, a magántulajdonban keletkezett károkkal kapcsolatban a kormánynak nincs jogszabályban rögzített helytállási kötelezettsége. „Ugyanakkor a kormánynak a társadalmi felelősségvállalási szerepéből és egyedi döntéséből fakadóan vállalhat szerepet a helyreállításban, ilyesmire már volt példa korábban is.”

Horváth László kedden arról beszélt, hogy az ingatlanok állapotában jelentős különbségek vannak aszerint, hányan laknak benne, rendezettek-e a tulajdonviszonyok, volt-e építési engedély. Most a biztonságos és fenntartható lakhatást akarják rendezni. Vannak olyan épületek, amik nem voltak telekkönyvezve, egyes ingatlanokon pedig jelzálog van. De olyanok is vannak, amiket a roma önkormányzat építtetett a 90-es évek végén.

A bányaomlás utáni lakossági fórumon a helyiek attól tartottak, hogy majd alacsony áron veszik meg tőlük az amúgy is eladhatatlanná vált házukat. Kérdésünkre Horváth azt mondta, nem gondolja, hogy közvetlenül a bányanyitás csökkentette volna a házak forgalmi értékét, hiszen volt olyan, amiért már évtizedek óta nem tudtak eladni.

A károsultak egy részét képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, Balogh Szabolcs ügyvéd szerint kérdéses, hogy milyen kihatással lesz az érintettek kárigényeire, ha az érintettek élnek az állami segítséggel. Ugyanis a kormányhatározat ellenére továbbra sem ismertek az állami támogatás igénylésének és tényleges folyósításának részletszabályai. Amennyiben a károsultak rendezni tudják a lakhatásukat az állami támogatásból, akkor a károkozó elvileg azt is mondhatja, hogy mérséklődött a kár, legalábbis az ő helytállási kötelezettsége csökkent. Bár egyelőre a folyamatban lévő vizsgálatok még nem állapították meg a házak felett működő andezitbánya felelősségét és a hétfői kormányhatározat is csak „rendkívüli időjárási körülményt” említ.

De az ügyvéd szerint a vagyoni károkon felül az ott lakók sérelemdíjat is igényelhetnek, hiszen veszélynek voltak kitéve, a kényszerű kiköltöztetéssel sérültek az emberi méltósághoz, cselekvési szabadsághoz, személyi biztonsághoz, magán- és családi élet tiszteletben tartásához, az otthon védelméhez és lelki egészséghez fűződő alapvető személyiségi jogaik.