Csütörtökön új jogszabály-tervezetet szavazott meg az Európai Parlament kulturális bizottsága a tömegtájékoztatás szabadságáról, ami védené a médiaszolgáltatók tényleges szerkesztői szabadságát, és megtiltana bárminemű beavatkozást vagy nyomásgyakorlást a médiára és az újságírókra nézve. Az új uniós médiahatóság függetlenedne az Európai Bizottságtól, saját jogkörben léphetne és dönthetne a kérdéses esetekben.
Az izraeli kémprogrammal megfigyelt újságírók közül Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást a 444-en is közölt, a többi között Rogánék luxusautóival, Paks II-vel, az orosz beruházási bankkal, a fegyverkereskedelmi üggyel foglalkozó cikkei idején hallgatták le. Dercsényi Dávid viszont nem is foglalkozott oknyomozással, csak egy szír letartóztatottról írt több cikket.
Az átengedett tervezet előírná, hogy egy médiaorgánum működésének hány százalékát teheti ki kormányzati forrás, és szabályozná az állami hirdetések vállalatok közötti elosztását is - az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség jegyében. Az új jogszabály szerint tilos lenne például újságírókat arra kényszeríteni, hogy kiadják a forrásaikat, nem férhetnek hozzá a titkosított tartalmaikhoz, és nem vethetnek be ellenük kémprogramokat - olyat, mint a Pegasus, amivel az Orbán-rendszer kritikusait, magyar politikusokat, vállalkozókat, újságírókat, köztük a 444 jelenlegi munkatársát is lehallgatták. Ezek az alkalmazások csak súlyos bűncselekmények, például terrorizmus vagy embercsempészet kivizsgálására lennének bevethetők, ha azt egy független bíróság rendeli el.
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályról még az Európai Parlamentnek is állást kell foglalnia - a szakbizottság várhatóan október elején szavaz -, utána kezdődhetnek az egyeztetések az Európai Unió Tanácsával, ahol a tagállamok szakminiszterei ülnek. Az elfogadásra szűk egy év marad a jövő júniusi EP-választásig, amit nagyobb szünet követ az intézményi átrendeződések miatt. Az addig el nem fogadott tervezeteket akár ejthetik is.
play_arrow
A bizottság magyar tagja, Bocskor Andrea is megszólalt a törvénytervezetről:
„Sorosék újabb támadásával szemben meg kell védeni a magyar nyilvánosságot! Az uniós médiatörvény javaslata ismételten egy súlyos beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”,
írta egy Facebook-bejegyzésben a kárpátaljai magyar képviselő, aki a Fidesz listájáról jutott az Európai Parlamentbe. Talán nem meglepő, hogy Bocskor volt a három nemmel szavazó egyike csütörtökön: a döntést azzal indokolta, hogy szerinte a tagállamok joga és felelőssége szabályozni a nyilvánosságot; és a rendelettervezet arra irányul, hogy a
„háborúpárti és migránssimogató híradásoktól” és „genderpropagandától” eltérő hang és vélemény ne jelenhessen meg.(Telex via EuroParl)
