• Vannak intézkedések, amelyekkel a kormány adott valamit a most iskolás – tehát Z és Alfa – generációnak, és olyanok is, amelyekkel elvett tőlük.
• Pontosan nem jósolható meg, hogy ezek az intézkedések milyen hatással lesznek a jövőbeli választópolgárokra.
• A témával foglalkozó politikatudós szerint ugyanakkor a hasonló fejleményeknek éppen ebben a korban van politikai identitásformáló hatásuk.

„Abszolút meghatározhatják a fiatalok politikai gondolkodását az éppen zajló, őket közvetlenül érintő események. Ezeket kapueseményeknek hívjuk, amelyek elemi élményként rögzülhetnek és alakítják a politikai szocializációt. A kutatások szerint éppen 16 és 18 éves kor között alakul leginkább a politikai identitás – ezért nevezik ezt a periódust »meghatározó éveknek« –, az ekkor zajló események hosszú távon befolyásolhatják a gondolkodást” – mondja a 444-nek Szabó Andrea szociológus, politikatudós.

Az utóbbi időben a Z generációnak (a 2009-ig születetteknek) és az Alfa generációnak (a 2010 után születetteknek) bőven kijutott az oktatást és a fiatalokat érintő kormányzati intézkedésekből, folyamatosan hangos ezektől a média. A Fidesz már híresen népszerűtlen a 18–29 közöttiek körében – évek óta –, ezért is érdemes megnézni, mit adott nekik vagy vett ettől tőlük a kormány még az iskolaéveik alatt. De előbb nézzük a pozitívumokat, amelyekkel igyekeztek megnyerni maguknak a fiatalokat.

A Fidesz ad

• 25 év alattiak szja-mentessége

Az egyik legjobb húzás volt, amikor bevezették 2022 januárjában a 25 év alattiak szja-mentességét, ami az átlagbérig mentesít a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól. Noha az intézkedés nem a diákok iskolaéveit könnyíti meg, azért a legtöbb 17-18 évest erősen foglalkoztatja a gondolat, hogy a tanulás befejeztével hol és mennyit fog keresni, számukra ez nagyon vonzó intézkedés lehet.

• ingyen nyelvvizsga és a kötelező nyelvvizsga eltörlése

2017-ben Novák Katalin – akkor még mint az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára – jelentette be: 35 év alatt ingyenessé teszik az első nyelvvizsgát. Ez már nagy segítség volt azoknak, akiknek egyetemi tanulmányiak vagy munkavállalás céljából kellett ilyen papírt szerezniük, de még tovább könnyített ezen a kormány, amikor 2022-ben bejelentette, 2024 őszétől eltörlik az egyetemeken a nyelvvizsga-kötelezettséget. Az intézkedéssel kapcsolatban sok volt a kritikus hang – mondván, a nyelvek ismerete hozzátartozik a felsőoktatási képzettséghez –, de a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem ellenezte a lépést, mivel szerintük a nyelvvizsga eddig sem jelentette azt, hogy valaki tényleg beszéli az adott nyelvet.

• ingyen laptop

A 2022-ben elindult országos notebookosztás első két fázisában 260 ezer hordozható számítógépet adtak térítésmentesen a felsős diákoknak, a tanároknak és az oktatási intézményeknek. A köznevelésben részt vevő (állami, egyházi és nemzetiségi fenntartásban működő) intézmények tanárainak és diákjainak térítésmentesen biztosított hordozható számítógépeket egy több mint 200 milliárd forintos, kormányzati támogatással megvalósuló program részeként szerezték be. A program elsősorban a hátrányos helyzetű diákokat célozta, akiknek így lett hozzáférésük a digitális oktatáshoz.