Szép hétvégét, ez a 444 napindító hírlevelének szombatra kalibrált kiadása, melyben mindig az elmúlt hét legnagyobb-fontosabb anyagait szedjük össze, most sem lesz másként.
Hírleveleink között itt lehet válogatni. És mielőtt kezdenénk, még egy kihagyhatatlannak tűnő lehetőség: október 25-én, Etyeken jön a második gasztrofalunapunk, közép-ázsiai irányokból, kíváló ételekkel és társasággal. Minden továbbiról itt lehet olvasni.
Micsoda hét volt: csütörtökön kiderült, hogy Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobelt. Ezt ünnepelendő megírtuk, hova érdemes nyúlnia annak, aki még semmit nem olvasott tőle, és felelevenítettük korábbi podcastunkat, melyben állandó szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgettünk az életművéről. És ha már Nobel és podcast: a Nem rossz könyvek eheti epizódjában egy korábbi díjazott, Annie Ernaux életműve volt a téma, a magyar kiadások szerkesztője, Orzóy Ágnes volt a vendégünk.
A Szőlő utcai igazgató története az év egyik legsúlyosabb bűnügye, videós nagy anyagunkban mutattuk be, hogy hogyan lett ebből aztán az év talán legnagyobb politikai botránya. Ehhez a témához kapcsolódott véleménycikkünk is, melyben azt foglaltuk össze, hogy sem Juhász Péter, sem Semjén Zsolt nem áldozat, de látszik, hogy a kormány és az ellenzék egy része politikai célokra használná fel a történteket. A Szőlő utcai botrány, illetve annak politikai keretezése volt a témája hétfő reggeli élő műsorunknak, a Helyzet: van!-nak is, ahol ezúttal Uj Péter volt Rényi Pál Dániel mellett a stúdióban.
Elmentünk Lázár János siklósi fórumára, ahol a fideszes miniszter arról beszélt nekünk, hogy társadalmi mozgalmat kellett volna szervezni a Pride ellen, és mint ezután megírtuk, ha elfogadjuk Lázárék érvelését, akkor a kormánynak ki kéne dobnia az ablakon a gyülekezési törvény módosítását. A pécsi Pride-ról kérdeztünk a kormányinfón is, ahol Gulyás Gergely összevissza hablatyolt a válaszában, majd a kérdező Herczeg Márkot utána az utcán kereste meg a kormányszimpatizáns náci, Bede Zsolt, hogy köpködni próbálja, belekössön, majd ne merje kitenni a jelenetet bemutató videót.
Megnéztük, hogyan is néznek ki az új nemzetikonzultációs kérdőívek, mellyel kapcsolatban Orbán azt ígérte, a jog és a politikai ízlés határán belül maradnak. Közben egyre több jel utal arra, hogy a Fidesz tényleg Varga Judit visszahozására készül, pedig ez jelentős kockázattal járna a kormánypárt számára is. Foglalkoztunk a különös tiszás adatszivárgási üggyel, amire a Fidesz rögtön ukránozós kampányt kezdett felhúzni, bemutattuk, hogy csak három olyan választókerület van Magyarországon, ahol 2006 óta minden egyes alkalommal más-más politikus nyer, felidéztük, kik voltak azok a hírességek, akiknek sokáig kevesebb bajuk volt a NER-rel, és elolvastuk az első olyan Magyar Péterről szóló könyvet, amit fideszes szerző jegyzett.
Kármán András, a Tisza vezető gazdaságpolitikusa a 444-nek beszélt arról, hogy visszahoznák a katát és bevezetnék a magyar eurót, de arról is, hogy nem úgy távozott az NGM-ből, ahogy Orbán Viktor meséli.
Beszámoltunk arról, hogy levelet írt a 444-nek Száraz István, továbbá hogy 115 millió forintot vett ki a Nakamából Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Kata tavaly, és megírtuk, hogy a Tiborcz-közeli építkezés papírt kapott arról, hogy egész éjjel zajonghatnak, tetszés szerinti hangerővel, egy csendes lakónegyed kellős közepén. Valamint elmentünk az UNICEF nagyszabású konferenciájára, ahol a fiatalok mentális egészségéről volt szó.
A múlt hétvégi cseh választások eredménye nyomán írtunk arról, hogy Orbán évek óta hivatalos szövetséges nélkül ült az Európai Tanácsban, viszont ha Andrej Babiš visszatér a testületbe, már nem lesz egyedül. Írtunk emellett arról, hogy a hétvégén már indulhat a túszcsere Izrael és a Hamász között, illetve hogy üzentek az Ukrajnában meghalt amerikai önkéntesek szülei Donald Trumpnak.
Újranyitott a Kádár étkezde, Bede Márton pedig elment és választ keresett egy rakás felmerülő kérdésre. Megnéztük emellett Deák Kristóf új filmjét, az Egykutyát, valamint az egészen bizarr történelmi filmes katasztrófát, az 1242 – a Nyugat kapujábant. Közben pedig drukkolunk azért, hogy tényleg összejöjjön a per, és Hajdú Péter bíróságra menjen, mert nem érti egy társasjáték szabályait.
Újabb szenzációs gasztrorandevúnk hamarost! Október 25-én, Etyeken találkozunk.
Évek óta az esélyesek között emlegették, most ő lett a második magyar irodalmi Nobel-díjas.
A Nobel-díj odaítélése óta kiderült, hogy több millió olvasója és többezer közeli barátja van a mi Lacinknak. De mihez kezdjenek azok, akik most akarják megismerni, és kapálózva próbálnak kikecmeregni a szégyen mocsarából?
Új regénnyel jelentkezett a 70. születésnapját ünneplő író, így nem is lehetett kérdés, ki legyen a Nem rossz könyvek podcast új részének témája. Vendégünk Szegő János, Krasznahorkai műveinek állandó szerkesztője.
A Nobel-díjas francia írónő élete személyes történéseit mindig a társadalmi mozgások felől írja meg. A magyarul most megjelent A szégyenben például azt, ahogy 12 évesen végignézte, ahogy apja majdnem megöli az anyját. A Nem rossz könyvek podcastban Orzóy Ágnessel, Ernaux magyar köteteinek felelős szerkesztőjével beszélgettünk.
Végigvettük az ügyet, ami miatt megtorlást kiáltott a Fidesz. Így bontakozott ki az év egyik legsúlyosabb bűnügyéből az év talán legnagyobb politikai botránya.
Mindkét oldalon azt látjuk, hogy a kiemelt alakok áldozati pozícióba emelésével a politikai tétek növekednek: a kormánypártok úgy védik Semjént, mint az utolsó bástyát, ami elválasztja őket a bukástól, az ellenzékiek pedig Juhászban látják a mártírt, aki ugyan az igazságot akarta kimondani, a hatalom mégis megpróbálta őt elhallgattatni.
Kocsis fenyegetőzik, az ügyészség fellép, Juhásznál rendőrök kopogtatnak. Ki irányítja a hatóságokat? Meddig ér Orbán keze? És hol tart a Szőlő utca ügye? A stúdióban Rényi Pál Dániel és Uj Péter.
A miniszter egyáltalán nem bánta meg, hogy az öngyilkosságról a gyengeséggel összefüggésben beszélt. A pécsi Pride után azt mondja, társadalmi nyomást kellett volna gyakorolni a rendezvénnyel szemben, az pedig megkérdőjelezhető, hogy a kormány kellő bölcsességgel járt-e el.
Az üzenet elég egyértelmű: az állam már a saját törvényeit sem tudja betartatni, politikusainak gyűlöletkeltő megnyilvánulásai kontraproduktívak.
Arról is érdeklődtünk, miért hívták meg Bede Zsoltot a Digitális Polgári Körök show-jára, és hogy tettek-e feljelentést az állítólagos puccskísérlet miatt. (Nem.)
Megpróbált leköpni, aztán megfenyegetett, végül nem merte kirakni az erről készített videóját.
De sikerült? Megnéztük az első olyan, kormány által fizetett nemzeti konzultációt, amit a Fidesz legnagyobb politikai ellenfelével szemben vetettek be.
Kétélű fegyver lehet a volt politikus visszahozatala: fel lehet építeni egy sztorit vele Magyar Péter ellen, de közben újból fókuszba helyezné a kegyelmi ügyet. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont, és Hann Endre a Medián ügyvezető igazgatója is úgy vélik, a Fidesz kétségbeesését és gyengeségét mutatja az ötlet.
Szándékos lejáratást sejt a Tisza egy nyilvánosságra került, tiszások személyes adatait tartalmazó adathalmaz miatt. Azt állítják, az abban lévő ukrán fejlesztőt nem ismerik, ilyen formátumú adatbázisuk pedig nincs. Az adatok egy része ugyanakkor biztosan valós, ezt a listán lévők erősítették meg. Péterfalvi Attila vizsgálódik, a Fidesz egész pályás letámadásban van.
Ráadásul nagy az esélye annak, hogy 2026-ban sem szakad meg a szokatlan sorozat ezen a három helyen.
Van, akivel egy közös kép jött össze, van, aki csak nem ugrott el a NER-pénzek elől, más konkrétan a Fidesz propagandistája volt. Majd eljött a pillanat, amikor a párt elengedte a kezüket. Vagy fordítva.
A Tisza vezérének már hatszor akkorát kellett volna buknia másfél év alatt, mint amekkorát Gyurcsány bukott az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával – ha hihetünk az első, Magyar Péterről megjelent fideszes könyvnek.
„A korlátlan hatalom egy idő után mindig torzítja a személyiséget” – mondja a Tisza vezető gazdaságpolitikusa egykori diáktársáról, Rogán Antalról. A lapunknak adott interjúban beszélt arról, hogy visszahoznák a katát és bevezetnék a magyar eurót, de arról is, hogy nem úgy távozott az NGM-ből, ahogy Orbán Viktor meséli.
A Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó Száraz István arra hívja fel a figyelmet, hogy bár tulajdonosa a Quartz alapkezelőnek, a vezetők nem tájékoztatják őt a fajsúlyos döntésekről.
Bár tavaly csökkent a cég bevétele, sőt a nyeresége is, mégis több pénzt fizettek ki maguknak, mint egy évvel korábban.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyezte, hogy éjszaka is folyhasson az építkezés a Városliget melletti Ajtósi Dürer soron, ahol az a Dürer Befektetési Kft. építtet két jókora irodakomplexumot és 5 lakótornyot. A Dürer a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István-féle Market közös vállalkozása.
Az UNICEF Magyarország nagyszabású konferenciát rendezett a gyerekek és fiatalok mentális egészségéről, ahol neves szakértők kongatták a vészharangot. A diákok az iskolában csak a teljesítménykényszert kapják, döntési lehetőséget nem hagynak nekik, ez pedig gyerekkori kiégéshez vezet, ami már a gyerekek 60 százalékát érinti.
A magyar miniszterelnök évek óta hivatalos szövetséges nélkül ül az Európai Tanácsban. Viszont ha Andrej Babiš visszatér a testületbe, már nem lesz egyedül. Orbán bízik benne, hogy európai párttársa a legkényesebb ügyekben is mellé áll majd. Bár ez még egyáltalán nem biztos, Orbán mozgástere mindenképpen jelentősen nőhet.
A megállapodás részletei még nem ismertek, de az izraeliek és a gázaiak egyaránt ünnepelnek. Az izraeli hadsereg 24 órán belül hátrébb vonulhat, a túszok és foglyok cseréje pedig 72 órán belül megtörténhet. Közben folytatódnak a nemzetközi tárgyalások Gáza jövőjére.
Az Ukrajnában meghalt amerikai önkéntes katonák szülei azt szeretnék, ha az elnök megértené, miért adták a fiaik életüket egy idegen országért.
Lehet nosztalgiával gondolni egy olyan nagymama főztjére, aki nem tudott főzni? És olyan étterembe visszavágyni, ahol egy szegényes gasztronómiai kultúra legsötétebb évtizedeit konzerválták? Többek közt ezekre a kérdésekre kell választ keresni a Klauzál téren újranyitott Kádárban.
Van-e bármi, amiért érdemes felkelni reggel? Többek között ez a kérdés is felmerül az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjében, az Egykutyában. Színházból szélesvászonra vitt mű is lehet jó, akkor is, ha összevissza koptatták a formátumot az utóbbi években.
Batu kánnak nehéz dolga van, mert meg kell találnia az örök tengert. Sikerül-e neki? És miért nem fogják beterelni az 1242 – a Nyugat kapujában című tatárjárásos kudarcfilmre a magyar iskolásokat? Kritikánkból kiderül.
Hajdú szerint „karaktergyilkosság” folyik ellene, amiért az RTL szerint szabályt és így szerződést szegett a csatorna gyilkosos játékrealityjében, aminek producere szerint a tévés veszélyeztette a komplett játékot „egy fékezhetetlen egotrip hatására”.