Tegnap nemcsak a Quaestor, hanem az MNB is megbukott. Bár van politikai dimenziója a botránynak, mégsem az az elsődleges, hanem az, ami a szabályozó hatóságról derült ki.
Simicska sugallata, hogy Orbán jelentett volna róla, ütni fog. Nem is annyira őmiatta, hanem a miniszterelnök orosz násztánca miatt. Az orbáni politikuskép szempontjából pedig szinte mindegy lesz, hogy mi a valóság.
A veszprémi eredmény veszélyes precedens a kormánypárt számára, mert azt üzeni, hogy a Fidesz legyőzhető. És hogy a választóknak elege van a kétharmadból.
Orbán és Simicska küzdelme kapcsán nem a múltjuk, a jellemük, de még csak nem is a szándékaik a fontosak, hanem jelenlegi helyzetük és az érdekeik. És úgy alakult, valószínűleg a résztvevők eredeti szándékaitól függetlenül, hogy ez az oroszos-nyugatos küzdelem meghatározó csatája lesz.
Éleződik a helyzet Amerikával? Kinek a népszerűsége csökken a legjobban? Lesz valódi ellenzék? A Véleményvezér jóslatai 2015-re.
A tavalyi év legfontosabb hazai politikai fejleménye az volt, hogy 2014-ben Orbán Viktor nekilátott hosszú távra leláncolni hazánkat Oroszország mellé. Megdöbbentően rövidlátó vagy romlottan cinikus lépés volt.
Megtört a miniszterelnök politikai varázsa, aki bizonyára valamilyen nagyívűnek tűnő és dacos lépéssel próbálja majd helyreállítani megingott hatalmát – valószínűleg az ország kárára. Öveket becsatolni!
Putyin feladta a Déli Áramlatot, ezzel pedig Orbán is nagyot bukott. A miniszterelnök tévedését és óriási arcvesztését pedig a magyar választók, és ami még fontosabb lehet, a Fidesz közép- és felsőrétege is egyértelműen látni fogja.
A külpolitikai krízis, a víziótlan miniszterelnök, a Simicska Lajossal folytatott küzdelem és a rengeteg apró botrány után most már nem pereg le minden kormányról. A miniszterelnöknek lassan igazítani kell a hatalomgyakorlás módszerein.
Nemcsak arról van szó, hogy a kormány már megint semmibe veszi valaki magántulajdonát. Hanem arról is, hogy még csak nem is próbálkozik, hogy minderre kézzelfogható indokot adjon.
Jöhet az Orbán-kormány eddig talán legkárosabb intézkedése. Veszít vele a magyar vásárló, a nagyvállalat magyar alkalmazottja és a magyar gazdaság egésze. És közben mindenki megtanulhatja, hogy senki sincs biztonságban.
A kormányfő a múlt hétre felfüggesztette a függetlenségi harcot, és feltűnően hízelkedett a németeknek. De hova tűnt a melldöngetés, hogy mi mutatjuk az utat Európának?
A miniszterelnök által megálmodott, általa személyesen irányított és csak az ő szavára hallgató államigazgatás nem hatékonyabb végrehajtást, hanem bénultságot hozott.
Az internetadó elleni tüntetés nem fog szavazatot hozni az ellenzéknek és nagy valószínűséggel nem jelenti egy új politikai képződmény hajnalát sem. A kormányfőnek mégis nagyobb fejfájást fog ez okozni, mintha az előbbiek történnének.
A négynapos ünnep és az internetadó ügye egy kis extra gondolkodási időt a miniszterelnöknek, de hétfőre elő kell jönnie a farbával. Ki kell mondania, hogy Magyarország a Nyugathoz akar tartozni. Mert ezt az álmot elveszi, az valójában a magyar emberek álmát veszi el, ezt pedig politikailag egyetlen miniszterelnök, kormány vagy párt sem élheti túl.