A színész-rendező, aki magát többször is halálosan megsebesített 56-os hősnek tartja, arról írt, „amikor gyilkos modon a farizeusok, szinte meggyilkoltak”.
A Parlament épületének 1896-os felavatására nem készült el minden kőcímer az összesen 386 helyre, ezért több meglévőt sokszorosítani kellett. Eddig nem volt rajta Hódmezővásárhely, Tata, Zalaegerszeg, Szombathely, de még Szolnok címere sem.
A listán szereplők nagyobb része pénzt utalt svájci számlákra, ezeket akarja most átnézni a Simon Wiesenthal Központ, ugyanis félő, hogy zsidóktól ellopott vagyonokat tartottak rajtuk.
Egy ismeretlen dagerrotípista 1845 körül úgy döntött, hogy nem csak hírességek és nevezetességek méltók a megörökítésre, hanem az egyszerű emberek is az utcán. Egy kutató most talált rá a képre egy francia archívumban.
Bár maga a szobor anyagárban nem sokat ér, volt már, amiért 1,5 millió dollárt is megadtak. Nem csoda, hogy viszonylag gyakran próbálják ellopni. Az Oscar-történelem leghíresebb lopása viszont valójában meg se történt.
Megjelent magyarul egy holland orvos naplója, amit a haláltáborban írt, a felszabadulás után, de még mielőtt hazajutott volna. Az első felindulásból leírt történetek sűrű sorolásából nagyon erős, megrendítő szöveg született, a halál közeléből.
A fideszes vezetésű XII. kerület az ellenzéki vezetésű I. és II. kerülettel közös utcai kiállításon állít emléket az ostromban elhunyt civileknek és katonáknak, nemzetiségtől, vallástól és származástól függetlenül.
Egy ügynök 50 évvel ezelőtt még arról is jelentett, hogy egy egykori forradalmár fradistaként a Dózsa-Jéna meccset nézve kiakadt, hogy „annyi pénzt költenek rájuk, holott jóformán nem nyújtanak semmit”. A magyar foci akkor már hanyatlott, de az MLSZ tudta a megoldást.