A Magyar Államkincstár adatai szerint június végén 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei.
Elon Musk szerint a cég cash flow-ja továbbra is negatív, mivel a hirdetési bevételek 50 százalékkal csökkentek.
Még soha nem indult úgy év, hogy több mint ezermilliárdos hitelt kelljen felvennie az államnak. A GDP-arányos mutatóban is csak Gyurcsány tudott ennél rosszabbat produkálni.
Ötmilliárddal nőtt az összeg április óta
33,8 milliárd forint. Két hónap alatt összejött annyi tartozás, mint korábban fél év alatt.
Mivel az alapítványi fenntartású egyetemi kórházaknak már nem kell beszámolniuk a tartozásaikról, a vége még magasabb lehet.
Erről a falvakban működő kaszttanácsok döntenek, akik olykor nem egy, hanem két lányt is odaítélnek a kölcsön mértékétől függően.
Az a helyzet, hogy a fizetésképtelenné vált hitelfelvevő akar és tudna is fizetni, csak nem képes.
Pedig kevesebb a beteg.
Az Evergrande kálváriája nem akar véget érni: az új fordulat után hétfőn fel is függesztették a kereskedést a cég részvényeivel a hongkongi tőzsdén.
A német város az elmúlt három évtizedben mindig deficittel zárt.
Visszamenőleg oldja meg a kormány a leginkább rászoruló adósok problémáját, nagyjából 20 milliárdot rakva át a zsebükbe a bankoktól. A moratóriumot viszont gazdasági megfontolások helyett inkább politikai szempontok szerint sikerült meghosszabbítani.
Júniusban ez az összeg még 41,5 milliárd forint volt, azaz egy hónap alatt 5,5 milliárd forinttal nőttek a hátralékok.
Mert ha egyszer vége lesz, az sokaknak fog fájni. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank erről a témáról is sokat vitatkozik a kormánnyal.
A kormány választási évre összerakott költségvetési tervével szemben Matolcsyék a hiány és az államadósság markánsabb csökkentését szeretnék.