Szerintük az új törvény - amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy könnyebben menjen az egyezkedés az Unióval - biztosítja a közpénzek védelmét.

Egy betéti társaság tagjai tételen felsorolják, hogy milyen alkotmányos jogok sérülnek a törvény miatt.

Annak idején Harrach Péterrel közösen akadályozták meg, hogy a megyékből vármegyék legyenek.

Vagyis akkor is rendeleti úton kormányozhat, és függesztheti fel egyes törvények alkalmazását, ha máshol van a baj.

A két előterjesztés lehetővé tenné, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Újabb lehetőséget teremtenek a veszélyhelyzet bevezetésére.

A járványhelyzet miatt már nincs szükség a veszélyhelyzetre, a háború miatt viszont lehet, ehhez viszont Alaptörvényt kell módosítania az új parlamentnek. Az már meg is van, hogy ebben ki vezeti majd a Fidesz frakciót.

Az ellenzék államfőjelöltje március 2-án tér haza Magyarországra.

Abban bízik, hogy egy a lényegre szorítkozó alkotmány átmenne a népszavazáson.

Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint nincs kétségük afelől, hogy a Fidesz le fogja söpörni a javaslatukat.

A cél, hogy a kormány népszavazás nélkül ne léptethesse ki Magyarországot.

Pedig még a legfőbb ügyész helyettese és Répássy államtitkár is erről győzködte a bírákat.

2012-ben izgalmas hétfővel indult a politikai szezon. Orbánék új alapokra helyezték az országot, és ekkor először zárt össze az ellenzék. Azóta van igazán béke, szabadság és egyetértés. Meg szeretet, persze.

Vannak, akik alapjában fenyegetik közösen felépített jogállamiságunkat Kozma Ákos szerint.

Felesen alkotmányozni nem jogi, hanem politikai kérdés, győztes választás után forradalomra készülni két egyforma méretű és egyformán radikális szavazótábor országában sarlatánság. A polémia azonban teoretikus, az ellenzéki üzenet pedig inkább kontraproduktív, mint hasznos.