A Fidesz frakcióvezetője szerint ha „ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon”.
Máshol nyomja a kormány a rendszerváltást, a bíróknak maguknak kéne megoldani.
Tizenhat évvel ezelőtt a helyzet hasonló volt a mostanihoz: a választók brutális többséggel leváltanak egy rezsimet, amelyből nagyon elegük volt, az új kormány pedig kőkeményen kihasználja a kétharmados erejét, a bírálatokra meg azt mondja, ő csak a népakaratot teljesíti. Érdemes felidézni az akkori választások utáni nyarat, amikor a Fidesz hogyan kezdett módszeresen visszaélni a hatalommal.
A nagy pukifólia hadművelet után várja őket a Szépművészeti Múzeum.
Alkotmányos puccs, közjogi szőnyegbombázás, a hideg polgárháború kezdete vagy egy orwelli világ megérkezése - nem aprózta el az apokaliptikus jelzőket a volt köztársasági elnök.
Az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a Fidesz egyik leglátványosabb intézkedését, válaszul lecsapott a NER-es kétharmad, és korlátozták a testület hatáskörét. Ezt korrigálná a Tisza.
Polt megy, Hende Csaba marad. Egy ötödik alkotmánybíró is távozik, mert lejár a mandátuma.
Csak ezt a magyarázatot tudják elképzelni arra, ami Sulyok beadványával történt. A Tisza-frakció szerint viszont Melléthei-Barna Márton nem találkozott és nem egyeztetett Szabó Marcel alkotmánybíróval.
A miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság döntése után Sulyok Tamásnak haladéktalanul távoznia kell.
Tudomásul vette, hogy ez történt.
Hétfőn tárgyaltak volna róla.
Heten már elegen vannak ahhoz, hogy befagyjon a beadvány sorsa, és ezzel elvileg Polt sem tud mit kezdeni. Pedig információink szerint már elkészült a Sulyokot támogató határozati tervezet.
Az összeg nem, csak a befizetés határideje változik, 2026. október 20-ra.
A köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz, miután az Alaptörvény módosításával távolítaná el a kormány.
Mécs János alkotmányjogász szerint Sulyok Tamás kreatívan oldotta meg a kérdést, de ő nem számít arra, hogy az elnöknek kedvező döntés születne. Akkor ugyanis egy új szerepkört kreálna magának a testület. A Political Capital elemzője, László Róbert szerint hiba volt Magyar részéről, hogy úgy sulykolta a lemondás határidejét, hogy másnap nem történt semmi.