A 21. század a kapitalizmus új formáját hozta el: a megfigyelési kapitalizmust. Miközben a Google, a Facebook, a Microsoft vagy a Huawei mindent tudni akar rólunk, a színfalak mögött a szabad akaratért megy a harc, hiszen ahol megszületik a totális tudás, ott megszűnik a szabadság.

Figyelmeztetik a dolgozókat, ha túl közel mentek egymáshoz.

Azt, amelyik a korábbi vizsgálatok alapján amúgy se képes megkülönböztetni egymástól a színesbúrűeket.

Tim Bray számára akkor telt be a pohár, amikor az Amazon kirúgott két embert, akik segítettek megszervezni egy tiltakozást a járvány idején.

És például egy gyerekeknek szánt antiszemita könyvét is.

Az Amazon internetes könyvesboltnak indult, mára óriáscéggé vált, ami mindennel foglalkozik, és mindent tud rólunk. Kétórás dokumentumfilm készült arról, miért nagyon veszélyes ez.

Már nyáron megkezdi működését a Bezos Earth Foundation.

Az az érv is hamis, hogy a Google, az Apple, az Amazon, a Microsoft vagy a Facebook hegemóniájának megtörése gyengítené a nemzetbiztonságot. Pont ellenkezőleg, véli Ganesh Sitaraman, a Vanderbilt egyetem jogászprofesszora.

ENSZ-jelentéstevők közölték, hogy a szaúdi trónörökösnek a 2018-as kibertámadásban való „lehetséges érintettségére” utaló információ van a birtokukban.

De árultak egérpadot is a "mészárlás, Auschwitcz, Birkenau, zsidó, halál" tagekkel ellátva.

A konzumerizmus környezeti hatásai ellen tiltakoznak.

A döntés meglepte az elemzőket, mert az Amazon a piac legnagyobb szereplője. Csak hát Donald Trump gyűlöli a cég vezérét, a Washington Postot is tulajdonló Jeff Bezost.

Nincs hova hátrálni lassan.

Már a legliberálisabb európai politikusok is úgy látják, hogy szabályozni kell. Ha a milliárdok életét meghatározó techcégek továbbra is csak a profitra optimalizálnak, abból még a mostaninál is nagyobb baj lehet.

Szeptember 20-án a cég seattle-i központjában is abbahagyják a munkát.