Egyre több helyen ismerik fel, hogy a totális megfigyelés veszélyes. De kordában lehet-e tartani ezt a technológiát?
Chuck Schumer, a párt szenátusi frakciójának vezetője azon aggódik, hogy amerikaiak személyes adatai kerülhetnek egy ellenséges hatalom birtokába.
De a jelenleg használt, hasonló algoritmusokról kutatók azt mondták, nem biztos, hogy megfelelően működnek.
Az elkövető hasonlított rá, de az elkövetőről készült kép nem volt elég jó minőségű a rendőrségi adatbázisnak.
Mert a technológia jelen formájában gyakran téved, főként a színesbőrűek és a nők kárára.
Sorra osztják meg az emberek, hogy mennyit változtak 10 év alatt. Az arcfelismerő rendszerek készítői pedig köszönik szépen.
A rajongókat viszont senki nem tájékoztatta arról, hogy filmezik őket.
Idén már elindult egy hasonló fejlesztés tehenekkel is.
Aktivisták próbálták ki a rendszert, mert rasszistának tartották a programot. Kiderült, hogy némi joggal, bár az Amazon tagad és pontosít.
"Egy arcfelismerő rendszer se száz százalékos" - mondja erre a rendőrség. Valóban nem, az övék például az esetek 92 százalékában tévedett.
A májusban szigorodó uniós adatvédelmi törvényeknek próbálnak elévágni.
A SenseTime 600 millió dollárt szedett össze a legutóbbi befektetési körben, 4,5 milliárd dollárra becsülik az értékét.
Szerintük remek lesz.
Miközben nézed a virtuális halakat, pásztázzák az arcodat.
Annyi biztos, hogy adatbiztonság szempontjából egyelőre több a kérdés, mint a válasz, és hozzá kell szoknunk a folyamatos megfigyeléshez is. Ráadásul egyelőre a dolog gyakorlati haszna sem nagyon látszik.