A boltok dolgozói már rég hazamentek, amikor a tojás és a burgonya hatósági áráról szóló rendeletmódosítás hatályba lépett.
Az infláció megfékezéséhez szeretne hozzájárulni a kormány.
Arról is beszélt, hogy szerinte az EU és Magyarország közötti bizalmi index egy tízes skálán „hetes-nyolcas körül van".
Csakhogy január 12-én, amikor ezeket bejelentette, még nem volt háború.
Szerintük a döntés 70 milliárd forintos veszteséget okoz a szektornak, miközben több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre.
A neten terjed egy levél a változásról, de az olajtársaság közölte, hogy ez a bejelentés csak azt a 258 partnert érinti, akikkel idén kötöttek nagykereskedelmi szerződést.
„Ha én megállapítok egy árplafont, és nem tudom megtermelni azt a terméket, nem tudom garantálni, hogy abból elegendő legyen, akkor abból hiány lesz.” Vajon miről beszél itt a miniszter úr?
Orbán Viktor eredetileg az inflációs helyzet javulásához kötötte a hatósági árak kivezetését. Az infláció azóta csak rosszabb lett.
Az érdekvédelmi szervezet figyelmeztető akciót tervezett a hétvégére, de a kutasokra bízták, hogy ki zár be az ünnep alatt is.
64 darabot adtak el aznap, így 640 forinttal többet szedtek be, mint lehetett volna, ezért 1 millió forintra bírságolták a céget.
Eléggé meglökte a fogyasztást a hatósági árazás, a kormány viszont így is nagyon jól keres rajta.
Hernádi Zsolt szerint az árszabályozás következménye előbb-utóbb hiány lesz.
Ratatics Péter szerint több tényező miatt is nagyon érzékeny most a helyzet.
A fő üzenet továbbra is: háborús infláció.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke beszélt az inflációról, az árstopról és a Nemzeti Bank és a kormány monetáris politikájáról.