Elszabadultak az árak a tudományos lapok piacán, de annyira, hogy az már a Harvardnak is sok. Hát még az ELTE TTK-nak. A kutatók berzenkednek, a dékán szerint viszont így is el tudják majd olvasni a tanulmányokat.
Magyarországon 36 ezer ember él emberkereskedelem áldozataként, köztük sok a gyerek. Ahhoz, hogy változás történjen, rendszerszintű problémákat kéne megoldani, és a szemléleten is változtatni kellene.
Az Egyesült Államokban az ember tüneteire illő betegséget keresni az interneten majdnem olyan népszerű, mint az online pornó. Most az ELTE Pszichológiai Intézete készít online felmérést a cyberhondriáról.
A bölcsészkar és a HÖK is reagált, miután a kormánymédia az oktatók feljelentésére biztatta a hallgatókat, és a holokauszthoz hasonlította a magyar egyetemeken tapasztalható „terrort”.
Itthon az ötvenes évekből lehet ismerős a módszer, amit G. Fodor Gábor lapja mellett mostanában a német és a brazil szélsőjobboldal is felfedezett magának.
Figyelembe veszik a kontextust, a múlt eseményeit, és más személyek tudását is a társas helyzetekre vonatkozó döntéshozáskor – erre jutott az ELTE és a CEU tudósainak közös kutatása.
Erről körlevélben értesítették a kollégákat. A kancellár kérte a visszahívását, jött is a bizalmatlansági szavazás, ami után a dékán lemondott. Pedig tavasz óta gyakorlatilag minden kari kifizetést személyesen a kancellárnál kell engedélyeztetni.
Többé nem lehet társadalmi nemekkel foglalkozó szakot indítani állami egyetemeken. Európában példátlan, hogy egy kormány így mondja meg az egyetemeknek, mit taníthatnak és mit nem. Közben a Corvinuson jöhet a családpolitikai mesterszak, amiről egyelőre nagyon keveset tudni.