Ezt még az EP-nek és az uniós Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Román korrupcióellenes főügyészként sokakat haragított magára, épp ezért őt javasolja az EP illetékes bizottsága.

A Legfőbb Ügyészség szerint egyelőre semmilyen meghívást sem kaptak, pedig az ülés március 4-én lenne.

Ezt mondta az Európai Bizottság első alelnöke arra, hogy Orbán őt a Kossuth Rádióban Soros emberének nevezte. Sargentini szerint „a társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját”.

Judith Sargentini szerint a vitára azért van szükség, mert „a helyzet napról napra romlik Magyarországon”.

Az Európai Parlamentnek nincs hatásköre az ügyben, ez csak politikai üzenet és nyilvános nyomásgyakorlás.

Meszerics Tamás azt írta az elnökségnek, hogy az LMP „az elmúlt időszakban jelentősebb politikai vita nélkül új stratégiai irányba állt, és emellett utolsó döntéseivel olyan komoly politikai kockázatot vállalt, amit nem kívánok, de jó lelkiismerettel nem is tudnék védeni a nyilvánosság előtt”.

Antonio Tajani szolidaritását fejezte ki a Sargentini elleni gyűlöletkampány, és az Ujhelyi-bábu felakasztása után.

Nem fér kétség ahhoz, hogy az EP-nek joga van javasolni a 7. cikk szerinti eljárás elindítását, és nem tartozik az Európai Unió Tanácsára, hogy az EP miként döntött így.

Gulyás Gergely szerint a 7-es cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.

A többi elvtársuk nem volt ilyen támogató, ellentétben a szélsőjobbos, populista és idegengyűlölő pártokkal.

Szájer József fideszes EP-képviselő és Szijjártó Péter is azt mondta, a kormány érvénytelennek minősíti a szavazást.

A külügyminiszter szerint csalással fogadták el a Sargentini-jelentést.

Magyarország nem rendes jogállam az európai pártok elsöprő többsége szerint.

Azt, hogy „kettős mérce”. Majd amikor a megfáradt miniszterelnök nem vette észre az orra előtt kérdező svéd újságírót, szintén a sajtófőnökének kellett megmutatnia, hova kell nézni.