Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga miatt félő, hogy a szegény családba született fiatalok tömegével fognak elesni a továbbtanulás lehetőségétől.
Sokan nem akartak hinni a fülüknek.
Már a Nature is arról ír, hogy nincs minden rendben a doktori iskolák táján.
De lehet, hogy ebből nem lesz semmi, mert a jelek szerint a diákösztöndíjakat vágnák meg érte.
A legnépszerűbb párt az egyetemisták körében a Momentum.
Diákok tiltakoztak a nyelvvizsgatörvény jövő évi bevezetése ellen. Azt mondják, ha Orbán nem teszi le a nyelvvizsgát, népszavazást kezdeményeznek.
A munkaerőhiány az egyetemi oktatásban is érezteti hatását: informatikai és gazdasági szakokon figyelhető meg, hogy egy jól fizető állás kedvéért a hallgatók már az alapszakot sem fejezik be, inkább elmennek dolgozni. Probléma lehet, hogy jellemzően rutinszerű, képzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el. Ezzel a munkáltatók járnak jól, mert könnyen és olcsón foglalkoztatható munkaerőhöz jutnak.
Az csak a véletlen műve, hogy az NKE ugyanakkor kap milliárdokat a saját kutatóhálozatára, amikor az MTA-tól épp elvenné a kormány a pénzt.
A kormány a MOL és a Richter 10-10 százalékos részvénypakettjéből hoz létre alapítványt az egyetem fenntartására.
Megszólalt az amerikai külügyminisztérium.
„Ha ez nem egy támadás egy amerikai intézmény ellen, ha nem támadás a felsőoktatás szabadsága ellen, akkor nem tudom, mi az.” A CEU rektora megdöbbent az amerikai nagykövet 180 fokos fordulatán is.
A CEU magyarországi működése semmilyen társadalmi csoport érdekeit sem sérti, senkinek sem lesz attól jobb, ha majd már nem itt működik az egyetem.
Posztigazság korszaka → poszttahóság korszaka.
2005 óta a harmadával csökkent az egyetemre vagy főiskolára járó magyarok aránya a teljes népességben.
Az Együtt politikusa közölt egy képet a szerződés április 18-i tervezetéről, erről írja azt, hogy a kormány nem írja alá, emiatt kényszerülhet költözésre az egyetem.