Magyarország így már csak öt országot előz meg az EU-ban a legfontosabb fejlettségi mutató szerint.

A jegybank inflációs jelentése három nappal azután jelent meg, hogy Orbán Viktor bejelentette: átveszi a kormány az infláció elleni küzdelmet. Jól fog menni.

Bár a gödör alján vagyunk, a kilátások nem túl jók. Alacsony a fogyasztói bizalom, és a lassuló infláció is még további áremelkedéseket jelent. Amiket a kormányzati lépések még gerjeszthetnek is.

Újdelhiben a világ GDP-jének 90 százaléka.

1996 óta nem volt négy egymást követő negyedév, amikor a magyar gazdaság megszakítás nélkül recesszióban lett volna. Egészen mostanáig.

És a mezőgazdasági csoda is csak arra volt jó, hogy az agrárium picivel jobban teljesítsen, mint két éve.

A 8,5 milliárd dolláros összeg 35 kisebb ország GDP-jét is meghaladja.

Ausztria 2030-as utolérése még várat magára. A román GDP bezzeg az európai toplistába került. Az Eurostat adataiból az is látszik, hogy az európai válság még nem ért véget, de legalább a német gazdaság már a javulás jeleit mutatja.

Nagy Mártonék 14 pontban összeszedtek mindent az évek óta tartó úgynevezett rezsivédelemtől a Szép kártyákig.

De Nagy Márton sem teszi ki az ablakba a májusi megállapításait.

Az elemzők által előzetesen vártnál sokkal rosszabb számok jelentek meg. Az idei második negyedévben éves és negyedéves összevetésben is romlott a helyzet. Már egy éve tart a magyar recesszió.

Ha már Orbán Viktor lett a Bokros Lajos-szakítószilárdságú számvizsgáló az EU-ban, érdemes megnézni, mennyire stabil és kiszámítható az a költségvetés, amiért kormányfőként ő felel. Egyszeri tételek, menet közbeni módosítás – mindent megcsinált, amit most kifogásol.

És 19,2 százalékos átlagos inflációt valószínűsítenek az idei évre.

A tavalyi első negyedévhez képest 1,1 százalékot esett a magyar GDP.

Ez már a harmadik negyedév, amikor zsugorodik a GDP.