Lehetetlen 24 órában termelni az ázsiai elektronikai gyárakban, az alkatrész- és áramhiány, meg a járvány miatt.

Elsőre nagy beruházásnak tűnhet, de idővel megtérül. Az IBM például több mint 500 dollárt tud spórolni minden Mac-es dolgozóján.

Nemcsak azt figyelné, hogy mit írunk be a telefonunkba, de azt is, hogy milyen sebességgel, és milyen gyakran gépelünk félre.

Sokan attól tartanak azonban, hogy a technológiával másra is lehet szűrni, amit tekintélyelvű kormányok majd kémkedésre használnak.

Hamarosan minden iPhone-alkalmazásnak engedélyt kell kérnie, hogy hirdetési adatokat gyűjthessen a felhasználóról. Kínában elkezdték megkerülni a rendszert, és nem biztos, hogy az Apple bele fog állni a harcba.

Több mint 30 amerikai állam ügyészével állapodott meg a cég peren kívül. Korábban már egy másik perben 500 milliót fizettek ki ugyanezért.

Külön persze meg lehet majd venni a kiegészítőket, de a dobozban többet nem lesznek ott automatikusan.

A biztonsági rést a Google fedezte fel.

Meng Van-csou nem egy márkafasiszta. A céges jobbágyait ugyanezért deresre húzták.

Romboláspornó a javából! Az Apple-gyűlölők táncolni, a rajongók sírni fognak, ha meglátják ezt a fotósorozatot.

Az Apple és a Qualcomm szabadalmi perében az utóbbi letette az 1,34 milliár eurós óvadékot, így mától elvben tilos Iphone 7-est, Zplust, 8-ast, 8plust, és X-est forgalmazni.

A cég rekordrossz napot zárt az amerikai tőzsdéken, miután beszállítók kikotyogták, hogy kevesebb telefon készül, mint amire számítottak.

Ugyanis egyre kevesebbet.

Sőt, a kínaiak el is kezdték megkörnyékezni azokat, akiket gyakran hív az elnök. De a fehérházi források szerint azért nem lehet nagy baj, mert Trump úgysem tud sokat a katonai vagy hírszerzési műveletekről.

Azt, amit a hatóságok a titkosított telefonok adatainak megismerésére használtak.