Az amerikai és a kínai elnök még márciusban újra találkozhat, de a felek egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogyan ellenőrizzék majd a leendő megállapodásuk pontjait.
Pedig az eddigi adatok szerint kereskedelmi háborúja nemhogy javított volna, még rontott is az amerikai kereskedelmi mérleg hiányán. Arról nem beszélve, hogy a vámokat nem Kína, hanem az amerikai fogyasztók fizetik.
Pedig az egész vámbalhét azért robbantotta ki, mert ő a hiányt úgy értelmezte, hogy Kína és az EU pénzt lapátol ki az USÁ-ból. Ez amúgy nem így van, és így ellenlépései sem a remélt, hanem a valóban várható hatást váltották ki.
Őrült kapkodás, ami mindenkinek fáj majd, vagy Amerika időben odacsap, hogy senki se nőjön a fejére? Van rendszer a nagyhangú nyilatkozatok mögött? Ez most a legizgalmasabb kérdés a világban.
„Kereskedelmi deficitünk van az Európai Unióval szemben… és tetejébe egy rakás pénzt fizetünk be a NATO-ba, hogy megvédjük őket” – mondta az amerikai elnök.