Az ország devizatartalékai kritikus szintre csökkentek, kifizetési stopot rendelt el a kormány, összeomlott a forint. Sorra érkeznek a vészjósló hírek.

Maximálják a gáz és az áram árának emelkedését.

Már nyáron megszavazták a „stabil alapot” jelentő, „a háborús inflációt és gazdasági válságot is kezelni képes” 2023-as költségvetést, de szeptemberre kiderült, hogy alapvető számok sem stimmelnek, át kell írni az egészet.

Az államadósság is megugorhat a drasztikus GDP-visszaesés miatt. A legrosszabb forgatókönyv szerint akár IMF-hitelre is szükség lehet, ha nem jönnek az uniós pénzek.

A 2023-as költségvetés is módosítani kell. Varga Mihály szerint nehéz lesz növekedést tervezni.

A Politico forrásai szerint kap némi haladékot a kabinet, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a reformok mellett, és elkerülje a források befagyasztását.

Ez a költségvetés hetven százaléka. Korábban sosem volt szó ekkora összegről.

Mégis úgy látják, muszáj több támogatást adni lakásrezsire. Rövidítik a díszkivilágítást, de a vízvezetéket nem adják át az államnak.

A legutóbb viszont hozzádobtak egymilliárdot, és eleve csaknem dupla annyi költségvetéssel indulnak 2023-ban, mint 2022-ben.

Volt remény a 390-re, de elapadt az orosz olaj.

A száguldó infláció miatt közel 800 milliárd forint plusz áfa-bevétele lett az államnak az idei első félévben.

Igaz, ezekből egyre nehezebb kihámozni, hogy pontosan mit is tervez a következő évre, és jó eséllyel fognak is még változni a tervek.

És többek között arról is, hogy mostantól megyék helyett vármegyékben éljünk.

Ahogy az önkormányzati és az EP-választás összevonását is, de közkívánatra jönnek a vármegyék is.

Közel a duplájára nőtt Novák Katalinék protokollkerete.