Korábban sosem látott tűzvészek, és árvizek éve volt 2020. Hiába a világméretű karantén, robogunk a pusztulás felé.

Ebbe beleszámítanak a felhőkarcolók, de még a csokitojásban elrejtett műanyag szirszarok is.

Spanyol kutatók találtak mikroműanyagot déli-sarkvidéki édesvizekben, ráadásul szigorúan védett területen.

Egy gyártelepen raktak le olajat lezáratlan konténerekben.

1000 négyzetméteren kapott lángra hulladék, amiről az elmúlt hetekben kétszer is környezetszennyezést okozó Nornickel közölte, hogy nem az övé.

Évtizedekbe telhet, mire helyreáll az ökológiai egyensúly.

Több évtizedre lesz szüksége a sarkvidéki Ambarnajának, mire kiheveri azt az ökológiai katasztrófát.

„Mészáros egyik cége brutálisan szennyez, erre a vele egy területen levő másik cége 5 milliót befizet, miközben a szennyező meg vitatja, hogy neki bármit is változtatnia kell — és, kérdezem én, a következő szennyezés esetén mi lesz?” – írja Szél Bernadett.

Skót és francia egyetemek kutatói mikroműanyag-részecskéket találtak a tengervíz-párában Európa partjainál.

Egy kiszivárgott jelentésből derült ki, hogy a halpusztulásért és a tömeges rosszullétet okozó gázszennyezésért is a Viresol Kft. volt a felelős Visontán.

Magyarországon most először végzett ilyen vizsgálatokat a Greenpeace, kiábrándító eredménnyel.

Az Átlátszó jutott hozzá a katasztrófavédelem határozatához, mely szerint a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a Viresol Kft. telephelye.

Egy új tanulmány szerint egy ember évi 300 millió poliészter mikroszálat juttathat a környezetébe a ruhái mosásával, és több mint 900 milliót a levegőbe, azzal, hogy hordja a ruhákat.

A csábrágvarbóki biogáz-üzemből kiömlő anyag a vízben tisztítatlan szennyvízhez hasonlóan viselkedik. A kis vízhozamú Varbók patakból teljesen kiölte a halakat, de az Ipoly nincs veszélyben.

2022-re az egész ország műanyagmentes lesz.