kúria
Mégsem lehet népszavazást tartani az oktatás problémáiról
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes lenne, ha a választók az oktatás problémáiról szavaznának.
Demokráciákban a bírói függetlenség ellensúly, nálunk ellenség
A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.
A Kúria elnöke arra utalgat, hogy az igazságügyi reform sérti a nemzeti szuverenitást
Varga Zs. András szerint az idegen érdek által kikényszerített igazságügyi rendszer nem stabil és nem fog tudni működni, mert valakik szándékosan ilyenre formálták. A vitákat zárt ajtók mögött tartaná, mert az emberek emelkedettséget várnak a bíróktól, nem veszekedést, és a Kúriának inkább nem lesz új elnökhelyettese, mint hogy az OBT-nek tetsző jelöltet találjon.
A PSZ öt népszavazási kérdéséből kettőnek helyet adott a Kúria
Felülbírálta az NVB döntését.
Éveken át küzdött a Belügyminisztérium, hogy ne kapjanak kártérítést a fogyatékos gyereküket gondozó anyák
Sikerült kimondatni a Kúriával, hogy az államtól akkor sem lehet kikényszeríteni a segítséget, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el.
A Kúria kimondta: nem szedhet légiutas-adót a XVIII. kerület
Több szabálytalanságot is találtak az erről szóló önkormányzati rendeletben.
A bírói függetlenségről tart konferenciát a Kúria, és pont az történik, amire számítani lehetett
A szuperaktuális szakmai rendezvényt annyira megpróbálták eltitkolni, hogy még a bírók szervezeteinek sem szóltak, aki meg mégis értesült róla így-úgy, annak valahogy nem maradt hely. A sajtót viszont egyszerűen csak nem engedik be.
Az Alapjogokért Központ genderaktivistának nevezte a Kúria bíróit, a Kúria közleményt adott ki
Szerintük sérti az alkotmányos működést, ha megkérdőjelezik a bírák pártatlanságát.
„Ezeken az ügyeskedéseken már átlátunk”
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.
A Kúria egyelőre akadályozza a XVIII. kerületi légiutas-adó bevezetését
Ezzel nem semmisítették meg a rendeletet.
Az OBT szerint a józan észnek sem felel meg az igazságügyi reformcsomag némely pontja
A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.
Trükkök az igazságügyi reformcsomagban: a kormány átverné a Bizottságot, hogy hozzájusson az uniós támogatásokhoz
Látszólag egész jól teljesítenek, de az apró betűs részeken elhasalnak. Az OBT továbbra se tudná ellátni a feladatát, még tíz év múlva is újabb alkotmánybírók ejtőernyőznének a felhígított Kúriára, Varga Zs. András élete végéig a Kúria elnöke maradhatna.
Az Országos Bírói Tanács beleállt a konfliktusba a Kúria elnökével
Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.
Orbán kibővítette a védett személyek listáját Varga Zs. Andrással
Egy új kormányrendelet szerint a Kúria elnökét is beemelték a védett személyek listájára.
A Kúria szerint nem jogsértő a Meseország mindenkiét kiadó Labrisz Egyesületet pedofil szervezethez hasonlítani
A Kúria helyben hagyta a másodfokú ítéletet arra hivatkozva, hogy a Magyar Nemzet újságírója csak a véleményét nyilvánította ki a Labriszról, és Magyarországon véleménynyilvánítási szabadság van.
