Már közel 450 ezer, magyaroszági lakcímmel nem rendelkező választópolgár regisztrált, több, mint ahányan négy éve szavaztak levélben.

Ellenzéki javaslat be, kormányzati ki, egy sor fontos részletet menet közben kellett módosítani. Már az egypárti jogalkotás sem a régi?

A járvány még tovább bonyolította az amúgy sem egyszerű amerikai választási rendszert. Pár kulcsfontosságú államban, amikben eldőlhet, hogy ki nyeri a választást, talán csak a választás után 5-6 nappal lesz végeredmény, amit aztán még meg is támadhatnak.

Aminek pedig volna jelentősége, tekintettel arra, hogy fél éve folyamatosan azt zengi, hogy az ellenzékben levő demokraták el fogják csalni a választást.

Az idei volt az első EP-választás, amelyen már levélben is lehetett szavazni külföldről. Eredmény: kb. százszoros Fidesz-győzelem.

Levélben. Külföldön több mint 20 ezren szavaznának.

Erről a kérdésről nem lehetett alkotmányjogi panaszként dönteni.

Amikor a saját embereikkel telerakott Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság sem ért egyet velük, arra is csak a duzzogás a válasz.

Végül csak 42 listás mandátumot szerzett a kormánypárt, pedig a hét közepén már 43 mandátumuk is volt, és azóta összeszámoltak még 75 ezer határon túli szavazatot.

Semjén Zsolt jóslata bejött, tudták a határon túli magyarok, hogy mi az erkölcsi kötelességük.

A választási iroda még mindig számolja őket, a határon túli szavazók 95 százaléka a kormánypártokat támogatja.

A határon túli szavazatok 94 százalékát vitte a Fidesz, a német nemzetiségi listáról pedig bekerült egy plusz fideszes politikus.

Nem ő az egyetlen, aki így járt.

Soha ennyi párt, soha ennyi külföldi szavazó, soha ennyi átjelentkező nem volt még. Salgótarjánban 32-en indulnak, összesen 230 tonna szavazópapírt nyomtattak.

De postára ne adja, mert úgy már nem fog Magyarországra érni!