Hamar elszállt az esti erősödés, délelőtt 11-kor már 1,6 százalékkal volt gyengébb az árfolyam a hétfői záróértéknél.

Kedden eredetileg nem is emiatt ült volna össze a testület.

Az MNB Monetáris Tanácsa nem 50 vagy 100, hanem 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot.

Ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

A vártnál nagyobb inflációra számítanak, a kamatot addig emelik, amíg el nem érik az inflációs célt.

Reggel óta további két forinttal romlott az euróval szembeni árfolyam, a piac kételkedik benne, hogy az MNB 15 bázispontos kamatemelési üteme elégséges az évtizedes csúcsra ugró infláció megfékezésére.

Jelentős inflációra lehet számítani, és ezek a kilátások a korábban vártnál tartósabbak lehetnek.

Az MNB szerint indokolt a szigorítás folytatása.

A jegybank vezetői szerint az első inflációs hullámon túl vagyunk, de ősszel jöhet a következő, így egy ideig még szükség lesz további kamatemelésekre. Az MNB azt is bejelentette, hogy mostantól kevesebb pénzt nyomtat az államnak, igaz, csak egy kicsivel.

Eszerint komolyan gondolták a szigorítási ciklust, ami addig fog tartani, amíg az immár 5 százalék feletti infláció vissza nem tér az elképzelt 3 százalék közelébe.

Holnaptól 0,60 százalékról 0,90-re nő a jegybanki alapkamat. Matolcsy szerint az infláció a sikeres magyar újraindítás árnyoldala, és addig folytatják a kamatemelést, amíg nem sikerül az inflációt visszaterelni a fenntartható szintre.

Nagyrészt az üzemanyagok drágulása és az adóváltozások miatt.

Ahogy az várható volt.

Az előző, júniusi ülésen is 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették az alapkamatot, ami 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.

Milyen inflációs nyomás, milyen forintgyengülés he?