Lengyelország alacsonyabbra rakta volna, de végül rábólintott.
Az amerikai kormány úgy látja, hogy közeledik a megállapodáshoz az ellenzék és Maduro-rezsim.
Erről beszélt Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.
Szijjártó Péter szerint Magyarország felkészült a Barátság vezetéken keresztüli kőolajszállítás akadozására.
Sokat, 2100 méter mélyen.
A támadásért senki sem vállalta a felelősséget, egy izraeli tisztviselő szerint a támadás mögött Irán állhat.
A kormány nem támogatná az atomenergiával kapcsolatos szankciókat.
A tűzoltók is dolgoznak a károk elhárításán.
A törökök NATO-tagállamként sem támogatják az oroszok elleni szankciókat, egyre nagyobb mennyiségben veszik az olajat, fogadják a turistákat, parkoltatják a milliárdosok luxusjachtjait – ám emögött semmifajta elvi jellegű megfontolások vagy Nyugat-bomlasztó „keleti filozófiák” nincsenek.
Komoly pofont kaphat viszont az orosz vegyipar, a gépgyártás és a fémipar.
Szinte nyoma veszett a többletnek, amivel júliusban büszkélkedhettek.
Oroszország nem szállítana se olajat, se gázt, se szenet.
A vállalat korábban a háború befejezését sürgette.
Rámozdultak a szankciós készletekre.
Rengeteg gáz és olaj van Iránban, de a síita főpapok diktatúrájától a Nyugat nem vásárol belőle. A 2015-ös kiegyezést Trump felmondta, most az EU közvetítésével viszont újabb békülésre van esély. Egyelőre azonban Pakisztán van a legközelebb az iráni gázhoz.