Bidennek még komoly fejtörést okozhat, hogy pártjának balszárnya és szavazóinak egy jó része egyre inkább elnyomó agresszornak látja Netanjahu kormányát, és követeli, hogy az amerikai kormány álljon ki a palesztinok jogaiért.

A lezárt térségben 1000 épület megsemmisült, 1800 pedig lakhatatlanná vált. Miközben az első segélyszállítmányok megérkeztek Gázába, órákkal a tűzszünet után újra rendőrök és palesztin tüntetők csaptak össze az Al-Aksza mecsetnél

Az amerikai kormány eddig visszafogottan nyilatkozott az izraeli-palesztin konfliktusról, és megakadályozta, hogy az ENSZ BT felszólítsa a feleket a békekötésre. Most viszont talán Bidennél is betelt a pohár.

Az izraeli erők libanoni célpontokat is bombáztak szerda délután. A magyar kormány pedig elmagyarázta, miért nem támogatta az EU állásfoglalását az ügyben.

Ráadásul hétfőn még nagyobb támadást indított Izrael.

Bár nemzetközi szóvivőjük most azt állítja, ő tévedett, a helyi sajtójelentések szerint az izraeli hadsereg az invázió hírével csalta be a gázai alagutakba a Hamász harcosait.

Az izraeli arabok pártja után a szélsőjobboldal is kihátrált az ellenzékkel folytatott koalíciós tárgyalásokból, így Netanjahu legalább a következő, két éven belül ötödik előrehozott választásokig hatalmon maradhat.

Az iszlamisták pedig 190 rakétát lőttek ki Izrael felé.

A bombázásnak 20 halálos áldozata van a Gázai övezetben. A Hamász azután lőtt ki rakétákat, hogy az izraeli rendőrség lerohanta az Al-Aksza mecsetnél gyülekező palesztin tüntetőket.

Épp izraeli nacionalisták tartanak oda. A hatóságok nagyobb összecsapásoktól tartanak.

Több mint 90 ember megsérült.

Tel-Avivban és Jaffában is voltak tüntetések az izraeli rendőrök durva túlkapása ellen.

Az izraeli hadsereg szerint tüntetők gumiabroncsokat égettek és köveket meg robbanóeszközöket dobáltak, illetve többször megpróbálták megközelíteni a kerítést.

A Reuters értesülései szerint a tűzszünet helyi idő szerint hajnali fél ötkor lépett életbe.

Akkor megy vissza, ha a palesztin rajongóit is meg tudja látogatni.