Maruzsa Zoltán cinikus érvelése.

Egy a Belügyminisztérium által közzétett online kérdőívvel kérdezik meg a vezetőket és tanárokat, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ez csak egy álkonzultáció.

100 tanár tartott a magasba különböző színű lapokat aszerint, hogy az állományban lévők között az egyes életkori csoportoknak mekkora az arányuk.

Azt szeretnék, hogy az új törvényt előbb vizsgálja meg az Alkotmánybíróság is, hogy összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

A szakszervezet nyílt levelében mielőbbi béremelést is kérte miniszterelnöktől.

Volt, ahol visszamenőlegesen minősítették tanítás nélküli munkanappá a tanársztrájk napját.

Kb. 36 ezer forintot.

Mivel a választások után a jelenlegi kormány már nem hozhat érdemi döntéseket.

Szerintük „a népszavazásban feltett kérdéseknek sincs semmiféle alapja”, ezért arra kérték, hogy ha csak „ez akadályozza meg abban, hogy végre emberhez méltó javadalmazást adjon a közoktatásban dolgozóknak”, máris intézkedhet.

Mármint ennek a kormánynak, mert a választások után majd alakul egy másik.

Vannak iskolák, ahol megpróbálják kényszeríteni a tanárokat, hogy tartózkodjanak a sztrájktól.

A sztrájk ellen pedig az a minisztérium kifogása, hogy túl rövid a március a sztrájk megszervezésére.

Akár határozatlan idejű sztrájk is kezdődhet, gyermekfelügyelet biztosítása nélkül.

Van, ahol nyomtatványokat kérnek be, amiken a résztvevők adatai szerepelnek, máshol az elmaradt órákat megtartottként kell jelölni.

Hiába tartja jogszerűtlennek a kormány, megtartják hétfői sztrájkjukat a pedagógusok. A kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg.