Attól függően, hogy miből indulunk ki, a magyar oktatás vagy már összeomlott, vagy sosem fog, mondja az oktatáskutató. Az oktatásirányítást politikai napirendek vezérlik Radó Péter szerint, a kormány pedig a jelenlegi centralizált, bürokratikus rendszerben akkor sem tudná megoldani az oktatás problémáit, ha akarná.
„Mi nem így képzeltük el a rendet” – hangzott el többször is péntek reggel fél nyolckor.
Felhívják a figyelmet a közoktatás helyzetére, a szakmai párbeszéd teljes hiányára és a pedagógusbérek rendezetlenségére.
Így fejezték ki szolidaritásukat a miskolci Herman Ottó gimnázium igazgatóhelyettese, Dezsőfi György mellett, akit pénteken a tankerület vezetője felmentett pozíciójából.
Hétfő reggel több iskola is élőlánccal tiltakozott az engedetlenkedő tanárokat érő fenyegetések miatt.
Hivatalos levelet küldtek egy tanárnak, aki nem vette fel a munkát.
Pályaelhagyó tanárokkal beszélgettünk, akik idén először nem az iskolában töltik az évnyitót. Más-más okokból mondtak fel, van, aki pályakezdőként, és van, aki tizennyolc év tanítás után váltott szakmát.
Érdemi lépések helyett üres ígérgetéseket kaptak a kormánytól.
A tanárok egy része idén januárban 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartott, amit a kormány jogtalannak tartott, majd február 11-én elfogadott egy sztrájkrendeletet.
Huszonnégy tanár csatlakozik onnan a budaörsi Illyés gimnázium kezdeményezéséhez.
„Egyértelművé vált, hogy a kormány saját forrásból egyetlenegy fillért sem akar beletenni a pedagógusbérek rendezésébe” – mondta a 444-nek a PSZ alelnöke az új kormány és a szakszervezetek első tárgyalása után. A nyitottság nagyobb, mint korábban, de konkrét megállapodások nincsenek.
Nyílt levélben fordultak a nyilvánossághoz a budaörsi Illyés Gyula gimnázium tanárai a tanárok sztrájkjogának végleges kiüresítése nyomán.
Ha 12 év alatt nem akarta meghallani a pedagógusok kéréseit a kormány, akkor miért változna ez meg ezután? - teszi fel a kérdést a közoktatási elhagyó Tóth Viktor, akinek kiállása februárban elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat.
Azt szeretnék, hogy az új törvényt előbb vizsgálja meg az Alkotmánybíróság is, hogy összhangban van-e az Alaptörvénnyel.
Kérik a kormányfőt, hogy jelölje ki ehhez a tárgyalópartnert.