A németek adtak ki elfogatóparancsot az ukrán férfi ellen, akit korábban a lengyelek egyszer már szabadon engedtek.
„A demokrácia nem lehet Oroszország túsza” – mondja Mihajlo Fedorov, aki a felmérések szerint már népszerűbb, mint a háborús ukrán elnök.
A döntést különösen nagy figyelem övezte, miután a korábbi védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov menesztése a kaotikus kormányátalakítás során országos tiltakozáshullámot váltott ki.
A londoni orosz nagykövetség azt írta, hogy az Egyesült Királyság „bűnrészessé és társtettessé” vált az Oroszország elleni támadásokban, és minél jobban bevonódik, annál nagyobb árat kell majd fizetnie.
Ingyen.
Pedig a kölcsönös támadások már veszélyeztetni kezdték a globális élelmiszer-ellátást.
Oroszország 112 csapásmérő és álcadrónnal, valamint Banderol típusú cirkáló lőszerekkel támadott ukrajnai célpontokat.
Egy hete vették őrizetbe a gyanúsítottat, akit az orosz titkosszolgálatok szervezhettek be.
A drónveszély miatt Finnország Oroszországgal határos területein is ideiglenesen korlátozták a légi és tengeri közlekedést.
Washington amiatt aggódott, hogy a kazah olajat szállító tartályhajók elleni ukrán csapások destabilizálják az olajpiacot, és veszélyeztetik az amerikai energiagépóriások érdekeltségeit.
Az „orosz Amazon” voronyezsi egységénél egy ember meghalt, ketten megsebesültek.
Sorra publikálják a felméréseket az ukrán intézetek, amelyek szerint már legalább három potenciális elnökjelölt van Ukrajnában, akik népszerűbbek, mint Volodimir Zelenszkij. Úgy megy a helyezkedés, mintha már közel lenne a háború vége.
Moszkva irányított légibombákkal lőtt ukrán célpontokat közben, az egyik településen öten vesztették életüket.
Zelenszkij legalábbis ekkora mozgósításról tud.
Szakértők szerint eszkalálódik az ukrajnai háború, mind a két fél egyre kiterjedtebben pusztítja a másik polgári infrastruktúráját. Oroszország napi rendszerességgel támadja az ukrán benzinkutakat, de pont ellentétes hatást ér el, mint az orosz olajfinomítókat támadó ukránok.