A szuperaktuális szakmai rendezvényt annyira megpróbálták eltitkolni, hogy még a bírók szervezeteinek sem szóltak, aki meg mégis értesült róla így-úgy, annak valahogy nem maradt hely. A sajtót viszont egyszerűen csak nem engedik be.
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.
A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.
Látszólag egész jól teljesítenek, de az apró betűs részeken elhasalnak. Az OBT továbbra se tudná ellátni a feladatát, még tíz év múlva is újabb alkotmánybírók ejtőernyőznének a felhígított Kúriára, Varga Zs. András élete végéig a Kúria elnöke maradhatna.
Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.
Egy új kormányrendelet szerint a Kúria elnökét is beemelték a védett személyek listájára.
Korábban azt is kijelentette, hogy politikai szereplőnek tartja a nagykövetet.
Sajátos ívet lát a kormánymédia támadásaiban.
Szalay Péternek lejár a mandátuma a testületben. Patyi mehet a helyére, Szalay meg a Kúriára.
Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírája és Bohli Eszter az Országos Bírói Tanács elnöke szerint a legnagyobb magyar bíróság elnökének érintettsége a Völner–Schadl-ügyben, illetve az idevágó vizsgálat titkosítása is szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelmet kelthet valamennyi magyar bíróban.
Figyelemmel kísérik a helyzetet.
A bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa.
Vasvári Csaba szerint a kormány „folyamatosan túllépi” a hatáskörét.
Korábban a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák új etikai kódexét.
Sajnos nincsenek igazgatási eszközei, amikkel jobb belátásra bírhatná őket.