A 444 indulása óta, azaz immár több mint öt éve kísérjük figyelemmel azt a technológiai változást, amely éppen alapjaiban forgatja fel mindennapjainkat: írtunk arról, hogyan alakítja át gyökeresen az emberi kapcsolatokat az okostelefonok terjedése, részletesen megmutattuk, hogyan árthat a mentális egészségünknek a túlzásba vitt Facebook-használat, és elmagyaráztuk azt is, hogy a közösségi oldal nem fog megóvni minket a saját hülyeségünktől. 

A személyes aspektusokon túl foglalkoztunk a nagy techcégek tevékenysége nyomán felmerülő gazdasági és társadalmi kérdésekkel is. Miközben az adat lett az új olaj, pár vállalat gigantikus monopóliummá hízott, és nem látni, mi állíthatná meg őket. Mint írtuk, egészen máshogy kezdett működni a világ az elmúlt években, és a folyamat csak gyorsulhat. Amit eddig termelésről, munkáról és gazdaságról gondoltunk – érvénytelen. 

A következő évek egyik legizgalmasabb kérdése lesz, hogy mi következik majd ezekből a folyamatokból. Miközben a techcégek már mindent, de tényleg mindent tudnak rólunk, egyre rémisztőbb történeteket hallani arról, hogy kormányok mire használják ezt az új típusú technológiai tudást. A minimum, amit megtehetünk, hogy igyekszünk minél jobban képben lenni, és számon tartani, mit osztunk meg magunkról, és hogy melyik technológia miben előnyökkel, illetve hátrányokkal járhat. Ebben mi is segítünk: a jövőben is szorosan követjük majd, hogy hol tart ez az adatforradalom, és bemutatjuk, hogy mire érdemes igazán odafigyelni. 

Ötödik születésnapunk alkalmából egy hónapon át fel-felidézünk néhány multaságos/emlékezetes/emlékezetesen mulatságos pillanatot a 444 első öt évéből, és gyűjtjük a muníciót a következő ötre.

Ha szeretnéd, hogy ezt a munkát folytathassuk, támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!