Egyre több bíró mond le, mert nem látják maguk előtt a lehetőségeket, amiért ezen a területen kezdtek dolgozni. A központi igazgatás beleszól szakmai kérdésekbe, belül csak "törvény erejű körleveleknek" hívják a műfajt, amikor jogszabály-értelmezésben próbálnak irányt mutatni

- többek között erről is beszélt Vadász Viktor bíró, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja az OBT és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Intézetnek közös konferenciáján. Az OBT feladata a magyar igazságszolgáltatást irányító, Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) ellenőrzése, és talán még soha nem fordult elő, hogy az OBT egy tagja egy nyilvános eseményen ennyire nyíltan beszéljen a magyar igazságszolgáltatáson belüli feszültségekről.

Az OBT és az OBH közötti harc állomásairól itt lehet bővebben olvasni. A legutolsó fordulóban Handó Tünde hazaárulónak nevezte azokat a bírákat, akik szerinte kritizálták a kormány különbíróságos terveit, illetve fegyelmi eljárásokat kezdeményezett több "ellenzékinek" gondolt OBT tag bíró ellen. Ezek után jött szerda délután az OBT-MTA közös konferencia.

Vadász

Krízis a bírósági igazgatásban?

címmel egyfajta vitaindító cikket is írt a konferencia elé. Az egész mostani konfliktus a körül bonyolódik, hogy kinek, milyen befolyása van az igazságszolgáltatásra:

• Mennyit számít Handó Tünde OBH elnök szava?
  
• Tud-e vagy mennyire tud érvényesülni politikai nyomás a szervezeten?
  
• Hogyan befolyásolja ez az egyéni bírói döntéseket?
  

Vadász Viktor ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a szervezeti változások nem eredményezik egyik napról a másikra az egyéni bírák függetlenségének változását, de elvezethetnek ahhoz. A bíró elkezd azon gondolkozni, hogy döntéseiben igazodnia kell a jutalomért, az előmenetelért. Elkezd tartani a retorziótól. Megváltozik a bírák kinevezésének rendje, lecserélődik a szervezet, és ez már az egyéni függetlenségre is kihat. A Vadász Viktor által általánosságban végigvezetett folyamatot nem nehéz megfeleltetni a Magyarországon zajló eseményekkel, az OBH különös előmeneteli gyakorlatától, a bírák kinevezési szabályainak farigcsálásig.

Arról is beszélt, hogy a Handó hivatalát ellenőrző OBT korábbi tagjai 1 ember kivételével mind karriert csináltak a bírósági igazgatsában, éppen azon a területen, aminek az ellenőrzése lett volna a feladatuk. Ő ezzel magyarázta, hogy korábban nem volt konfliktus az OBH és az OBT között.

Fleck Zoltán jogszociológus azzal kezdte, hogy mennyire ritka Magyarországon, ami most történik, tehát, hogy a bírák saját önállóságuk védelmében megszólalnak. Azt mondta, ma a Handó Tünde vezette OBH szolgai, adminisztratív szerepet játszik, a legitim bírói hatalom képviselője pedig az Országos Bíró Tanács. Szerinte egyfelől a történelemben általában könnyen be tudta darálni a független igazságszolgáltatást a végrehajtói hatalom, másrészt viszont amikor a bírák kiálltak a saját autonómiájukért, abból mindig magasabb presztízzsel jöttek ki. Ilyen értelemben szerinte arra van most szükség, hogy a bírói kar aktivizálja magát.

Szerinte nem jó szembeállítani a népszuverenitást és a jogállami normákat, kvázi azt mondani, hogy mivel a parlamenti képviselőket és így közvetve a kormányt választották az emberek, a bírákat pedig nem, ezért az utóbbiaknak csak valami adminisztratív szerepük lehet. Szerinte a XX. századi diktatúrák jelentős része onnan indult, hogy a többséggel rendelkező hatalom elkezdett mindenki mással úgy beszélni, mintha eleve alacsonyabb legitimációs szintről indulna.

A konferencián egyébként Fleck és Vadász is arról beszélt, hogy a jogalkotónak kellene közbelépnie, és feloldania a konfliktust az OBH és az OBT között, lehetővé tennie, hogy az Országos Bírói Tanács bírói önkormányzati intézményként valóban ellenőrizni tudja Handóék munkáját. Fleck azért utalt rá, hogy az ilyen jótékony jogalkotói beavatkozásnak nem sok esélyét látja. Bár hívták őket előadni, az OBH és az igazságügyi minisztérium képviselői nem szólaltak fel a konferencián.