A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt. 

A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért:

link Forrás

Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.

A kormány arra hivatkozott, hogy a közbeszerzéseken kihirdetett győztes ajánlatok messze meghaladták a tervezett költségeket. A kórházi tömbre 2016-ban 7,5 milliárdot szántak. Ehhez képest 18 milliárdos ajánlattal nyert Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. az Épkarral közösen. A sportarénánál 2016-ban 13,8 milliárddal számoltak. A közbeszerzési pályázatban már 20 milliárd forintra lőtték be a költségeket, ehhez képest 25 milliárd forintos ajánlattal nyert az Orbán Viktort repülőgépekkel meccsekre szállító Garancsi István cége, a Market Zrt.

A döntések kommunikálása sajátos volt. Előbb az RTL Klub tudta meg, hogy a kórház új épülettömbje mégsem épül meg. Aztán a város fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András jelentette be Facebookon, hogy nemcsak az egészségügyi beruházás nem indul el, hanem a sportcsarnok építését is leállította a kormány. Ebben a posztban közölte, hogy egy harmadik beruházást, egy 2500 fős középiskolai campust pedig ő maga függeszt fel.

A fideszes polgármester az építőipar eltúlzott áraira hivatkozott, és kirohanást intézett az ellen, hogy egyetlen ajánlat érkezett például a campusra, vagyis „nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen”.

Cser-Palkovics bejelentésekor nem volt világos, hogy a kormányt csak Székesfehérvár esetében zavarják a túlságosan elszállt, győztesnek hirdetett árajánlatok, vagy a Modern Városok Programjában érintett többi megyei jogú városnál is szigorítottak.   

Az összes megyei jogú város polgármesterét megkérdeztük, hogy a településükön elkaszált-e a kormány a Modern Városok Programjában érintett beruházásokat. Nem válaszolt mindenki. Aki megtette, arról számolt be, hogy őket nem érint ilyen döntés. Ezek a városok: Kecskemét, Győr, Salgótarján, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szeged, Veszprém. (Egerből azt a kioktató választ kaptunk, hogy Székesfehérváron sem állította le a kormány a beruházásokat, hiszen azok majd valamikor meg fognak épülni.)

Írtunk a Miniszterelnökségnek, de egy hét is kevés volt annak megválaszolására, hogy több városban is leállítottak-e durván túlárazott projekteket, illetve mi a határ, ami felett már elfogadhatatlan tartanak egy árajánlatot. 

A mostani kormányinfón aztán téma lett a kormány múlt heti döntése. Előbb a Fejér Megyei Hírlap (a Mediaworkshöz tartozó, a megyei lapokhoz hasonlóan a nagy közös alapítványba olvaszott újság) kérdezte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető miniszert a leállításokról, aztán mi is visszatértünk erre.

50 százalékos felár belefér

Gulyás szerint a beruházásoknak van egy mérnöki ára. Tapasztalata szerint az ezt meghaladó 30-40-50 százalékos áremelkedés benne van az építőipari piacban, a 120 százalékos az nincs. Gulyás úgy látja, hogy a tűréshatáron belüli árnövekedés oka elsősorban az iszonyatosan nagy kereslet. Több mint 4000 milliárd forintos megrendelésállomány van az építőiparban, ehhez képest a kapacitás jóval 3000 milliárd alatt van, inkább 2500 milliárd. A kínálatot messze meghaladó keresletnek pedig árfelhajtó hatása van. Ehhez jön még hozzá az, hogy jelentős, az átlagot messze meghaladó, 50 százalékos béremelkedés volt az építőiparban. 

A miniszter szerint az idei költségvetésben 135 milliárd forint van a Modern Városok Programjában szereplő beruházások megvalósítására. Ha a székesfehérvári kórház fejlesztése 8 milliárd helyett 17 mlliárdból valósítanák meg, akkor a különbséget más városoktól kellene elvenni. 

Kérdésünkre, hogy a kormány más városokban is leállított-e beruházásokat, Gulyás azt mondta, hogy a kormány múlt heti döntései Székesfehérvárt érintik, de „hasonló döntések érinthetnek más városokat is”. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem érintenek. Sopronban például simán átment, hogy dupla áron készül az uszoda, a tervezett ötmilliárd helyett 10 milliárdért. Vagyis a Gulyás által elfogadható tűréshatárt messze átlépve. Gulyás szerint ez valóban így van, de az az oka, hogy a kiszemelt helyszínen csak speciális eszközökkel lehet építeni a talaj miatt, így a győztes ajánlatot a technológia drágította meg. Ezek szerint ezzel a mérnökök előzetesen nem számoltak.

Vagy ott van a budapesto Vasas stadion, aminek a második ütemében nemrégi hirdettek győztest (a Market Zrt.-t és a KÉSZ-t). A fehérvári kórháznál egy nagyságrenddel alacsonyabb az összeg, de az arányok pontosan megfelelnek: 800 millió forintra becsülték a munkákat, a győztes konzorcium 1,8 millárdért vállalta. Ami több, mint 100 százalékos túllépés. Gulyás szerint ebben az esetben arról van szó, hogy ez egy projekt befejező szakasza, és a kormány nehéz helyzetben van, mert miután elköltöttek egy jelenetős összeget az építkezésre (szintén a Fidesz-kormány), nem lehet félkész torzókat félbehagyni. Ezért befejezik ilyen áron is. 

És bár Érd nem válaszolt, de nincs hír arról, hogy az ottani satdionépítést leállították volna. A harmadosztályú focicsapat új stadionjára és multifunkcionális sportközpontjára eredetileg 3,3 milliárd forintot szántak, ami nem tűnt szűkmarkúnak, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. és az Épkar (igen, ők nyerték a fehérvári kórházépítést is) ezt jóval meghaladó, 5,3 milliárd forintos ajánlattal nyertek ősszel.  

Mészáros és építőköre

Gulyás és Cser-Palkovics is csak úgy általánosságban beszélt az építőiparról, miközben a legnagyobb szereplői pontosan ismertek. Az Átlátszó szedte össze, hogy tavaly a legtöbb közbeszerzést Mészáros Lőrinc cégei nyerték (265 milliárd forint), a második alig lemaradva Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségei (259,5 milliárd), a harmadik Mészáros és Szíjj üzlettársa, Varga Károly (116,8 milliárd forint). 

A Mészárosék által elnyert 265 milliárd forint 93 százaléka Brüsszelből érkezett, uniós támogatásként. 

Amikor Gulyástól megkérdeztük, hogy ha a mérnöki árak szerinte védhetőek, akkor ezek szerint a NER-kedvenc építőipari cégek kérnek túl sokat, azt válaszolta, hogy a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy adott áron érdemes-e megvalósítani a projektet. Függetlenül attól, hogy ki az ajánlattevő. 

Kérdésünkre, hogy a Cser-Palkovics által hiányolt verseny a közbeszerzésekben nemcsak Székesfehérvárra jellemző, hiszen - a Mészáros Lőrinc felségterületének számító - magyarországi uniós közbeszerzések több, mint negyedénél csak egyetlen ajánlat érkezik, Gulyás azt mondta, hogy ez az arány tavaly csökkent, és alig magasabb az uniós átlagnál. 

Gulyás szerint a közbeszerzési törvénynek azt kell szolgálnia, hogy piaci versenyben a legjobb ajánlattevő nyerjen. Amikor megjegyeztük, hogy sok esetben éppen nincs piaci verseny, a miniszter úgy reagált, hogy ezen is el lehet vitatkozni, de mindenki számára nyitott a lehetőség nemcsak Magyarországon, Európában is.

Arra a közbevetésünkre, hogy sok cég értelmetlennek tarthatja, hogy olyan közbeszerzéseken is elinduljon, ahol Mészáros valamelyik érdekeltsége is versenybe száll, Gulyás azt mondta, hogy a kormány döntése alapján most éppen azt láthatják, hogy Mészáros érdekeltség nyert, de aztán mégsem szerződött vele a kormány.

„Ebben az egy esetben” - tettük mi hozzá, „Én még másokat is tudnék mondani” - válaszolta Gulyás, aki nem kommentálta azt a tavaly őszi számításunkat, hogy Mészáros cégei az elmúlt években 96 milliárd forintos felárral vállalták a közbeszerzéseken elnyert munkákat. 

De miért éppen Fehérvár?

Ahhoz viszont nem kerültünk közelebb, hogy miért éppen Székesfehérváron állított le a kormány két beruházást is. 

Ha pusztán az volt a cél, hogy Mészáros vagy Garancsi túl mohóvá váló cégeit leckéztessék, arra bőven lett volna lehetőség más közbeszerzéseknél is. 

Ha csak egy kommunikációs trükköt dobtak be, hogy lám-lám, a kormány akár olyan beruházásokat is leállít, amit éppen ezek a cégek nyertek (miközben a többi pályázaton tarolnak tovább), azt el lehetett volna osztani a többi város között is.   

Lehet, hogy Cser-Palkovicsot akarta leckéztetni valamiért Orbán, bár arról nem hallani, hogy másik polgármester-jelölttel indulna el a Fidesz az őszi önkormányzati választáson. 

Azt Cser-Palkovics és a Gulyás is hangoztatta, hogy nem végleg állította le a kormány a két projektet. Cser-Palkovics egy valamikori, most még nem látható jövőbe tolta ki a megvalósítást, „olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”. Gulyás meg arról beszélt, hogy az idei költségvetésben ezekre biztosan nem lesz plusz forrás. Ami az önkormányzati választások előtt semmiképpen sem jön jól Cser-Palkovicsnak, bár biztosan be lehet még jelenteni egy rakás egyéb projektet a kampányban. 

Az a következő hónapokban derül ki, hogy a közbeszerzéseknél jött váratlan kormányzati keménykedés mennyire lesz tartós, és Mészáros Lőrincnek csak a gyerekei kaptak leckét, vagy a leggazdagabb magyar és köre is visszafogottabb ajánlatokkal nyeri el a Brüsszelből jövő pénzeket.