Van az úgy, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyar kormány szerint be akar avatkozni a magyar országgyűlési választásokba. Ráadásul nem is az OLAF, hanem rajtuk keresztül brüsszeli bevándorláspárti politikusok. A magyar szavazók befolyásolása úgy nézett volna ki a magyar kormány szerint, hogy egy OLAF jelzést küld: Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cége uniós pénzeket nyúlt le. A brüsszeli vádakat a magyar nyomozóhatóságok nem találták megalapozottnak, bűncselekmény hiányában tavaly novemberben megszüntették a nyomozást. Ezek után nevezték Rogánék kampányjelentésnek az Elios-ügyet vizsgáló Olaf-jelentést. Amit egyébként sem akkor, sem azóta nem hoztak nyilvánosságra. 

És van a jó OLAF-jelentés. Ilyen volt a 4-es metró ügyében összeállított brüsszeli jelentés, amit azonnal lobogtatni kezdett a Fidesz és a kormány 2017 elején. Itt valahogy szó sem volt bevándorláspárti brüsszei politikusokról, azonnal hivatkozási alap lett az OLAF-jelentés, sőt Lázár János kancelláriaminiszter maga tett feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt, mert „170 milliárdos csalás és lopás történt, 76,5 milliárd forintos bírságot kell majd fizetnie az országnak azért, amit a balliberális városvezetés tett”. A valóban súlyos megállapításokat tartalmazó jelentést a kormány - szemben az Eliosra vonatkozóval - nyilvánosságra hozta. (Itt letölthető.)

Friss hír, hogy az Elios-ügyben is vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda a 4-es metró ügyében is megszüntette a nyomozást. Ez nem jelenti a teljes tisztázást az ügyben. Külön választották ugyanis az Alstom-ügyet és a Siemens-szálat is. Előbbiben áprilisban jelentették be, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt négy ember ellen vesztegetés miatt. Az ügyészség szerint eurómilliós kenőpénzekkel intézték el, hogy az Alstom-szerelvényei mellett döntsenek a 2005-ös közbeszerzésen. Három fiktív tanácsadói szerződésben fizették ki összesen 8,4 millió eurót az ügyben eljáró dán és osztrák gazdasági társaságoknak. A teljes beszerzés értéke 263 millió euró volt. A nemzetközi szál miatt a  vádlottak között két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van, a négy ember egyike sem közszereplő. Egyikük az Alstom korábbi tisztségviselője.  

A Siemens-ügyben most áprilisban annyi fejlemény volt, hogy felfüggesztették a nyomozást egy évre. Németországból várnak ugyanis dokumentumokat. A Siemens a 4-es metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 32 milliárd forintért. Az OLAF arra jutott, hogy cég bennfennfentes információk megszerzésével tudta megnyerni a tendert, 300 millió forintot fordított erre, amit a jelentés szerint egy Puch László volt MSZP-pártpénztárnokhoz köthető cégen keresztül terítettek szét várospolitikusok, mérnökök és BKV-alkalmazottak között.   

Mi lesz most?

A kormány részről a rendszerváltás utáni legnagyobb korrupciós ügyként emlegetett 4-es metró ügy egy szinte pimf sztori lett, akárcsak a nagy elszámoltatásos ügyek.  

A Siemens-szálban jövő áprilisig semmi sem várható, az Alstom-ügyben két magyar bíróság elé áll (köztük nincs jelenlegi vagy egykori politikus), az OLAF-jelentésben szereplő többi csalás- és szabálytalanság gyanúval a magyar nyomozók nem tudtak mit kezdeni.  

Az Elios-ügyet Brüsszel nem akarta annyiban hagyni, vizsgálta volna tovább, mert szerintük „az OLAF nyomozása feltárta, hogy nem csupán súlyos szabálytalanságok voltak a projektek nagy részében, de érdekütközésre is bizonyítékokat talált”. Végül a magyar kormány úgy döntött, hogy inkább kifizeti a magyar adófizetők pénzéből a 13 milliárdos közvilágításos pályázatokat, ezzel leállítva a további OLAF-nyomozásokat. (Erre mondta azt az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke, hogy „Ez egy bölcs döntés, amely az EU problémáját megoldja, de a magyar adófizetőkét nem”.)

A 4-es metró ügyében is azzal számolnak, hogy 60-76 milliárdot kell visszafizetnie Magyarországnak az OLAF-jelentés alapján. Arról egyelőre nincs szó, hogy ezt is gyorsan kifizeti Magyarország, csak ne kutakodjanak tovább Brüsszelben. 

Apró ügyekben sikerek

„Milyen az együttműködés az unió csalásellenes hatóságával?
Szerintem kiváló.”  

Ezt Polt Péter legfőbb ügyész nyilatkozta februárban a Magyar Nemzetnek. Ebben a beszélgetésben mondta Polt, hogy „az Elios-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda – az OLAF érveit mindvégig szem előtt tartva – nagyon komoly nyomozást folytatott le, és ennek eredményeként jutott arra az álláspontra, hogy nem történt bűncselekmény”.

A legfőbb ügyész szerint ők az OLAF ajánlásait minden esetben komolyan veszik. Az uniós hivatal 2012 óta 40 üggyel fordult a magyar ügyészséghez. Ezek közül a magyar hatóságok

• 10 esetben emeltek vádat, 
• 10 esetben megszüntették a nyomozást,  
• egy esetben megállapították a büntetőjogi felelősséget, de felfüggesztették az eljárást
• a többi ügyben még tart a nyomozás. 

Polt azt mondta, hogy a lezárt ügy 52 százalékában vádat emeltek, ami sokkal jobb, mint az uniós átlag. „Az OLAF-fal tehát kifejezetten jó az együttműködés, aminek ők többször szóban és írásban is hangot adtak, és biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben sem fog változni” - közöle Polt. 

Az OLAF maga nem emelhet vádat, hiába találnak csalásra utaló nyomokat, csak a tagországoknál kezdeményezhetik ezeket, illetve javasolhatják a kiutalt támogatások visszakérését. Magyarország esetébe bőven van dolguk, 2017-ben Románia után itt zárták le a legtöbb ügyet, ezek alapján Magyarországnak kellene visszafizetnie a legtöbb elcsalt támogatást (az összes forrás 3,92 százaléka, a második helyen álló Szlovákiában csak 2,09 százalék ez az arány). 

Megnézve a magyar ügyészség által vádemeléssel lezárt ügyeket, azok között van például olyan, ami 

• mindössze 1,1 millió forintos költségtérítési csalás volt, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar póttagja követte el.  
• egy budapesti székhelyű, állatgyógyászattal foglalkozó cég nyomdaüzem létesítésére pályázott valótlan adatokkal, aztán kamu számlákkal igazolta a 49 millió forintos támogatás felhasználását. 
• egy férfi valótlan adatokkal igényelt területalapú támogatást, meg is apta az 51 millió forintot. Akkor bukott le, amikor igényelt még 60 milliót. 
• kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére vett fel 44 milliós előlege egy budapesti cég, mindenféle valós tevékenység nélkül.
  
• Vádat emeltek a Balaton északi partján erdészeti munkagépek vásárlására kapott támogatás ügyében is, mert az eszközöket a piaci ár többszöröséért vették meg, 178 milliós kárt okozva.   
• a szegedi Fidesz által támogatott vadasparki játszótér arcátlanul túlárazott eszközbeszerzései miatt, amin 185 millió forintot nyúlhattak le
• tavaly novemberben vádat emeltek három nő ellen is, akik úgy kaptak összesen 306 millió forint európai uniós és magyar állami támogatást hűtőházak építésére, hogy a beruházást papíron jelentősen túlárazták. 

• Két embert ítéltek el első fokon most, mert még tíz éve egy kifejezetten csalásra létrehozott céggel orvosi diagnosztkai eszközöket szereztek be négyszeresen túlárazva, a különbözetet pedig maguknak utalták vissza. Létrehoztak egy diagnosztikai centrumot is, de az eszközöket soha nem használták. Az EU-nak 182 milliós, a magyar költségvetésnek 32 milliós kárt okoztak. 

• Van olyan tíz évvel ezelőtti ügy, amiben csak idén született jogerős ítélet, egy vállalkozó papírzacskógyártó gépek beszerzésével trüközött, amivel 770 milliós kárt okozott.    

Az OLAF jelezte, hogy érdekelné őket az is, hogy Kisvárdán a mozipark mellé több 100 millió forint EU-s pénzből épülhet egy ökofilmpark is, amit csak a minimálisan kötelező 5 éves fenntartási időszak végéig fogják működtetni napi 100, hétvégente 200 látogatóval számolva, majd el fogják bontani. Nem tudni, mi lett a sorsa itthon annak a vizsgálatnak, aminek során az OLAF szabálytalanságokat tárt fel és 250 ezer euró visszafizetését indítványozta a fideszes pártirodává alakult fehérgyarmati oktatási központ ügyében.

Miközben lassan a halad a nyomozás az Öveges-program elképesztő csalásaiban, vagy a korábban Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzat Híd a munka világába projekt-ügyében, ahol 1,5 milliárd forint tünhetett el.

És vannak az olyan ügyek, mint az Elios, ahol nem találtak semmit sem, hiába volt elég részletesen dokumentáltva az ügy. Dehát - ahogy Plankó Gergő írta - „Az egész rendszer célja az Orbán család gazdagodása, akkor hogy lehetne Tiborcz bűnöző?

Az Európai Unió akkor tudná hatákonyabban ellenőrizni a támogatások felhasználását, ha nemcsak OLAF-ajánlások készülnének az ügyekben, hanem például az európai ügyészség is nyomozhatnak. Polt Péter azonban februárban ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy nem látja biztosítottnak az európai ügyészség esetében a szakmaiságnak ezt a magas fokát, ami a magyar hatóságot jellemzi, és szerinte elgondolkodtató az is, hogy bizonyos körben az európai ügyészség válogathatnak az ügyek közül.