A 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ilyen jellegű elemzése szerint. Emiatt kárt szenved a gyerekek egészsége, agyfejlődése és társas képességeik is. 

A jelentés szerint a napi ajánlott mozgásmennyiség hiánya univerzális probléma a gazdag és szegény országokban is.

A több mint 146 országban végzett kutatás szerint a fiúk valamivel aktívabbak a lányoknál. 

Mozgásnak számít minden, amitől szaporábban ver a szív és erőteljesebben dolgozik a tüdő, lehet az futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika - a cél a napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes mozgás. Az aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását. 

„Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak” - fogalmazott Regina Guthold, a WHO munkatársa. Az életen át tartó aktivitás pedig csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egyre több ugyanakkor a bizonyíték arra, hogy a sportolás jót tesz az agy fejlődésének is - írja a BBC. „Jobbak a kognitív képességeik, könnyebben tanulnak, eredményesebb proszociális viselkedést mutatnak” - mondta el Guthold a sportoló fiatalokról. Azokat a viselkedésmódokat nevezik proszociálisnak, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják. 

A szakértők szerint a gyerekek nem lusták. 

A világjelenség nem őket jellemzi, az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe, nem helyezik előtérbe a testmozgás fontosságát. Ennek egyik fő tényezője az, hogy a tanulmányi előmenetel a fizikai aktivitás kárára is előtérbe kerül. „A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra biztatják. Napjaik jelentős részében az iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget az testmozgásra” - véli Leanne Riley, a jelentés egyik szerzője. 

A kutatók szerint az is része a problémának, hogy a sportolási lehetőségek nem minden esetben biztonságosak, hozzáférhetőek vagy megfizethetőek. A veszélyes utak miatt például a gyerekek nem tudnak gyalog vagy kerékpárral iskolába járni, vagy átmenni a barátjukhoz.

A digitális szórakozási formák pedig óriási konkurenciát jelentenek a szabadban töltendő idővel szemben. 

Mark Tremblay, a kanadai Eastern Ontario Research Institute gyermekkórházának munkatársa elmondta: „Az elektronikus forradalom alapvetően átalakította az emberek mozgási szokásait azzal, hogy megváltoztatta, hogyan és hol élnek, tanulnak, dolgoznak, játszanak, utaznak, fokozatosan bezárta őket a négy fal közé, leggyakrabban a székeikre szögezte őket. Az emberek kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, rendszeresebben autóznak és kevesebb testmozgást végeznek, mint korábban.” 

A WHO szerint a gyerekek mozgáshiánya világprobléma Afganisztántól Zimbabwéig. 

• A tanulmány szerint a fiúk a Fülöp-szigeteken sportolnak legkevesebbet, a lányok pedig Dél-Koreában. Előbbiek 93 százaléka, utóbbiak 97 százaléka mozog kevesebbet napi egy óránál. 
• Mindössze négy ország van, ahol a lányok aktívabbak a fiúknál: Tonga, Szamoa, Afganisztán és Zambia. 
• Globálisan a lányok 85 százaléka, a fiúknak pedig 78 százaléka sportol túl keveset. 

A The Lancet Child & Adolescent Health című lap friss számában bemutatott jelentés 2001 és 2016 közötti aktivitási adatokkal dolgozott. (MTI)