• Öt éve történt, hogy Simicska Lajost annyira felidegesítette Orbán Viktor, hogy trágár szavakkal nyilatkozott róla, megdöbbentve az egész országot.
• A háttérben már legalább egy éve tartott kettőjük között a harc, de csak ekkor vált egyértelművé sokak számára, hogy a Fidesz két legerősebb embere már gyűlöli is egymást.
• A háború 2018 tavaszáig erősen meghatározta a magyar politikát. Az ellenzék azt várta, hogy Simicska valamilyen leleplezéssel a választásokig leszámol Orbánnal, Orbán viszont felépített ezalatt egy gazdasági- és médiabirodalmat.
• A látványos és botrányos fordulatokkal teli háború Simicska Lajos kapitulációjával végződött. A választási kampány hajrájában már csak kiszállásának áráról, azaz összes cége eladásáról alkudozott Orbánnal.

2015. február 6-án azzal volt tele a magyar sajtó, hogy Simicska Lajos délelőtt bejelentette, hogy "Orbán egy geci". Először az Indexnek nyilatkozta ezt, aztán mindenkinek megismételte, aki csak felhívta telefonon. A kirohanás már csak trágársága miatt is feltűnést keltett, ezt a szót mértékadó újságok szinte soha nem írták le korábban, címben pedig biztosan nem. Aznap viszont ott virított mindenütt, és a következő években még sokszor előkerült. 

A döbbenetet csak fokozta, hogy Simicska akkor már 15 éve egyáltalán nem nyilatkozott a sajtónak, és ennyi hallgatás után éppen ez a mondat jön ki belőle. Ráadásul a legtöbben addig a napig Orbán Viktor barátjaként tekintettek rá.

Még azokat is meglepte ez a szöveg, akik olvasták például a 444 fél évvel korábbi cikkét Orbán és Simicska bontakozó háborújáról, mert ennyire nyílt és durva ütközésre senki se számított. Még maga Simicska Lajos sem. Indulata valódi volt, és haragja évekig befolyásolta ezután a magyar politikát.

A kirohanását közvetlenül az váltotta ki, hogy sajtóbirodalmának vezetői lelkiismereti okokra hivatkozva lemondtak, mert nem akartak szembefordulni Orbán Viktorral, és állításuk szerint Simicska ezt várta volna el tőlük. Később az is kiderült, hogy Orbán közölte velük, egyetlen fillér állami hirdetést sem kapnak kiadványaik, és ha lelépnek, akkor fontos vezetői lehetnek egy új fideszes médiabirodalomnak. 

Az öt évvel ezelőtti botrány "G-nap" néven került be a magyar közbeszédbe. Jelentőségét mutatja, hogy tavaly éppen ezen a napon változtatta a nevét Magyar Nemzetre az addig Magyar Idők címmel megjelent napilap, jelezve, hogy Orbán Viktor végérvényesen megnyerte a háborút.

A háború az olyan, hogy vagy ez esik el, vagy az

Ezt már a 24.hu-nak mondta a G-napon Simicska, világossá téve, hogy háború dúl közte és Orbán között.

Orbán és Simicska már a középiskolában összebarátkoztak, szobatársak voltak később az egyetemi kollégiumban, együtt alapították a Fideszt, és elválaszthatatlan szövetségesekként tartotta őket számon harminc éven át mindenki. Orbán szerepelt, Simicska számolt - ez volt a felosztás közöttük, de céljaik egyek voltak. 

Orbán volt a párt politikai, Simicska pedig a gazdasági vezetője, és amikor együtt kormányoztak (1998-2002, 2010-2014) akkor ez a felosztás az ország vezetésére is vonatkozott. 

Amit mostanában Mészáros-birodalomnak hívunk, az a 2010-es évek elején még Simicska-birodalom volt. Cégbirodalma zászlóshajója a Közgép volt, de a gyorsan terebélyesedő csoporthoz tartozott agrárcég, sajtó, reklámvállalat, vasútépítő, szinte minden. E cégek sorra nyertek közbeszerzéseket, és az állam egyéb bürokratikus eszközökkel is segítette igen gyors gyarapodásukat. Volt viszont egy nagy különbség a mostani, Mészáros Lőrinchez kötődő konglomerátumhoz képest: Simicska nem csak működtette az állammal összefonódott pénztermelő birodalmat, és felügyelte a javakat, hanem az államigazgatás és az állami vállalatok jelentős részét is irányította. Ő valódi oligarcha volt, vagyis olyan üzletember, aki a politikát is befolyásolta.  

Simicska emberei vezették a 2010-es választás után a fejlesztési minisztériumot, az EU-s pénzek elosztását, az adóhivatalt, számos infrastruktúra fejlesztésben eljáró szervezetet, állami bankokat, és káderei ott voltak a különböző minisztériumok fontos pozícióiban is. Simicska aktívan részt vett a kormányzásban, még minisztereket is előszobáztatott Radóc utcai házában. 

Mindenki azt gondolta, hogy amikor utasít, az olyan, mintha Orbán utasítana. Orbán Viktor viszont nem így gondolta. Feszélyezni kezdte, hogy sokan kikerülik, és egyenesen Simicskához, vagy fő intézőjéhez, Nyerges Zsolthoz mennek iránymutatásért. Simicska viszont úgy vélte, hogy a miniszterelnöknek üldözési mániája lett.

Orbán fokozatosan maga is elmélyedt a gazdasági hátország alakításában, és új, Simicskától független erőközpontok kiépülése előtt nyitott teret. Továbbá már 2013 közepén elkezdte leváltani néhány kulcspozícióból Simicska embereit. A leglátványosabb Petykó Zoltán eltávolítása volt az EU-s pénzosztásért felelős ügynökség, az NFÜ éléről. A harc csendben kezdődött, és a 2014-es választási kampányra tekintettel nem is durvult el. Az ország hivatalosan rezsiháborúban, és nem Orbán-Simicska háborúban állt.

A 2014-es választásra a viszony már annyira megromlott, hogy többek visszaemlékezése szerint a Radóc utcai Simicska-házban rosszkedvűen figyelték a Fidesz kétharmados győzelmét. Simicska később azt állította, hogy a választást követő napokban beszélgetett utoljára személyesen Orbánnal, aki elmondta a kormányzás irányáról szóló terveit, de azok nem tetszettek neki. 

Simicska ekkor már tudta, hogy Orbán meg akarja gyengíteni. Orbán pedig addigra elég erőt érzett maga körül a nagy választási győzelem után, hogy megszabaduljon attól, aki benyomása szerint leginkább korlátozza a hatalomgyakorlásban. Nem Brüsszel, a Világbank, Soros vagy a politikai korrektség béklyója, hanem saját rendszerének másik vezére tűnt számára igazi kockázatnak. 

2014 nyarán az államigazgatásban, főleg gazdasági területen, már érezték az emberek, hogy valami zavar van. Például egymásnak ellentmondó utasítások jöttek Simicska és Orbán irányából. Leállt a munka, mert sokan nem mertek dönteni. Mindkét vezető félelmetes volt, senki nem akart ujjat húzni velük. 

Aztán lassan megmozdult az államgépezet, aszerint, ahogy Orbán akarta. A Közgép egyre ritkábban nyert közbeszerzéseket, a fideszes sajtónak tekintett Simicska-birodalmat érzékenyen érintette a reklámadó, elmaradoztak az állami hirdetések, fogytak a Radóc utcából irányított káderek, és akik maradhattak, azoknak hűségesküt kellett tenniük Orbán felé. A Simicska birtokolta, addig szimplán fideszesnek elkönyvelt médiabirodalom kiadványaiban viszont kormánykritikus tartalmak jelentek meg.

2014 szeptemberében rendkívüli esemény történt: Simicska Lajos a szövetségeseivel felvonult egy sajtónyilvános rendezvényen, és fotóztatta magát. Ilyen 1999 óta először fordult elő, a gesztus nyilvánvaló demonstráció volt, jelezte, hogy nem hagyja magát. 

Alig két hónappal később pedig a Magyar Nemzetben megüzente, hogy esetleg elindul a veszprémi időközi választáson. A választás azért volt kulcsfontosságú, mert a kétharmados fideszes többség megmaradása volt a tét. (Simicska végül nem indult el, de a Fidesz így is elvesztette a választást, és 2018-ig a kétharmadot is.) Amikor az év végén kirobbant az amerikai kitiltási botrány, a szintén Simicska-embernek számító NAV-elnök látványosan gerjesztette a hangulatot. Kormányellenes tüntetések sorát rendezték 2014 végén és 2015 elején Budapesten, a választási győzelmek (parlamenti, EP, önkormányzati) ellenére az Orbán-kormány látványosan deffenzívába szorult.

Ebben a helyzetben álltak át a Simicska-sajtó vezetői Orbánhoz, kiprovokálva az addigra Veszprémbe visszavonult tulajdonos trágár kirohanásait. Csatározások tehát addig is voltak, de a két erős ember korábban nem támadt közvetlenül egymásra. A G-napon viszont hirtelen az egész ország számára világos lett, hogy háború dúl köztük. 

Ezt elrendezem, aztán elmegyek szánkózni

A G-napon Simicska azzal búcsúzott a nyilvánosságtól, hogy szánkózni megy, és hamarosan valóban elhagyta az országot. Sokan találgattak, hogy visszajön-e még téli üdüléséből. Visszajött. 

A következő évek mindkét oldalon építkezéssel teltek, de kettejük közül Orbán sokkal nagyobb léptékben szervezkedett. 

Simicska ettől kezdve jórészt saját vagyonából pénzelte a sajtóbirodalmát, ami egyre kritikusabb lehetett. Nem váltak egyszeriben ellenzékivé, de hagyta az újságírókat a kormány számára kellemetlen anyagokon dolgozni, felfrissítette a szerkesztőségeket új emberekkel, és felszabadította a propagandista szerep alól a megmaradtakat. Pereket indított a közbeszerzési hatóság ellen, és feltűnően olcsó ajánlatokkal trollkodta szét a túlárazott tendereket. 2015 márciusában bejelentette, hogy Orbánt lehet, hogy beszervezték a katonaságnál a kommunisták, és a későbbi miniszterelnök jelezte neki, hogy jelentenie kell róla is. 2016-ban felvette a kapcsolatot a Jobbik vezetőivel, és kifejezte, hogy számíthatnak a segítségére. 2017 áprilisában a tulajdonában lévő hirdetési helyeken megjelentek az Ők lopnak, Ti dolgoztok jobbikos plakátok, amely Orbánt, Habonyt, Rogánt és Mészárost bűnözőként jelenítették meg.

Orbán Viktor ezalatt alapjaiban szervezte át a Fidesz mögötti gazdasági- és médiavilágot. Egy még Simicskánál is régebbi barátja, Mészáros Lőrinc vezetésével új céghálót épített ki, és a nagy infrastrukturális beruházásoknak immár ez a csoport lett a fő kedvezményezettje. Az átrendeződést az állami földek és értékes ingatlanok privatizációjával is segítette. A hirdetési piacot adminisztratív eszközökkel átrendezte, jelentősen gyengítve a Simicska-cégek pozícióit. És teljesen új médiabirodalom kiépítésébe kezdett, amelynek végső kifutása a KESMA csoport lett, már a 2018-as választás után. 

Ezekben az években Simicska néha látványosan odaszúrt a Fidesznek és Orbánnak, de az országot Orbán közben teljesen a saját irányítása alá vette.

Öngyilkosnak tart engemet?

A 2018-as országgyűlési választásra mindketten végső összecsapásként tekintettek. Az ellenzéki pártok - tekintet nélkül arra, hogy néhány évvel korábban mennyire élesen támadták Simicskát - a titkos megváltót látták benne, aki előbb-utóbb előáll majd a nagy, Orbán Viktort leleplező, a kormányfőt örökre ellehetetlenítő bizonyítékkal, vallomással, vagy dokumentummal, amit csak úgy neveztek, hogy az "atombomba". 

Az is világosan látszódott, hogy Simicska az ellenzéki pártok közül csak a Jobbikkal egyeztetett érdemben, és erre már Orbán is megengedett egy durvább szót magának a parlamentben, csicskapártnak nevezve a szervezetet. A kormánypárti propagandagépezet olyan durván ment neki Simicskának, ahogy korábban az ellenzéki sajtó sem, az volt a minimum, hogy alkoholista bolondnak állították be. Simicskáék sem finomkodtak. A család médiacégeit akkoriban irányító Simicska Ádám (Simicska Lajos fia) többek között azt üzente vissza, hogy "milliméterenként lesz levágva a faszuk".  Simicska Lajos pedig 2017 őszén, a G-napon kimondott, Orbánra vonatkozó minősítését több ízben is saját kezűleg festékszerszóróval fújta plakátokra Veszprém közterein. Az ellenzéki oldalon kedvelt kampányszlogen is lett ebből, és O1G formában ismételték az állítást.  

Azonban a választás közeledtével Simicska elbizonytalanodott. 2017 november végén egy hosszabb telefoninterjút adott az RTL-nek,  amiben ugyan despotának nevezte Orbánt, de közben azt is jelezte, hogy az "atombombát" nem fogja ledobni. Öngyilkosnak tart engemet? - kérdezett vissza, amikor erről faggatták. 

Azt hallottuk, hogy Simicskára addigra ráijesztett Orbán, bár ennél konkrétabb információt nem tudunk. Az viszont biztos, hogy 2017 december elejére már komolyan elgondolkozott azon, hogy feladja. Azt is látta már, hogy a Fidesz a 2018-as választás esélyese, de nem ez lehetett a legfontosabb szempontja, hiszen komoly pozíciói voltak még: volt erős sajtója (a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió mellett addigra kiderült, hogy az Index is érdekeltségei közé tartozott), a legerősebb ellenzéki pártra is volt befolyása, és ami a legfontosabb, megvolt a tudása mindenről, amit Orbán 2014-ig valaha tett. Ugyanakkor nyomasztani kezdte valami, amit a legtöbben az ismerőse közül egy Orbán felől jövő fenyegetéssel hoztak összefüggésbe. 

A végső döntést a háború feladásáról valószínűleg csak 2018-ban hozta meg, és ebben számíthatott, hogy februárban váratlanul javultak a tárgyalási pozíciói. Ekkor nyerte meg a hódmezővásárhelyi polgármester-választást Márki-Zay Péter, az összes ellenzéki párt támogatásával. Orbán először szembesült azzal, hogy egy Jobbiktól DK-ig terjedő, teljes ellenzéki összefogás reális lehet, és ez a koalíció nagyon veszélyes számára. Biztosítania kellett, hogy a parlamenti választáson ne álljon fel a teljes összefogás. Bár addigra már minden jel arra utalt, hogy az ellenzéki pártok nem akarnak ilyen összefogást, érdemesnek látszott biztosítania, hogy ne változtassák meg ezt az álláspontjukat, és ehhez fontos volt, hogy a Jobbik semmiképpen se akarjon nyitni a baloldal felé. Ebben Simicska tudott segíteni, és ez a körülmény megemelte az árat, amit Simicska kérhetett a kapitulálásért.

2018 márciusában már a részletekről ment az egyezkedés Orbán és Simicska emberei között a háború lezárásáról. A gyakorlatban ez a Simicska-birodalom cégeinek eladásáról szólt.

2018 április 8-án a Fidesz kétharmados többséget szerzett ismét a parlamentben. Napokon belül Simicska minden cége Nyerges Zsolt közvetítésével az Orbán-birodalomhoz, elsősorban Mészáros Lőrinchez került. Az árról még hozzávetőleges becslések sincsenek.

Simicska Lajos azóta egyszer sem szólalt meg nyilvánosan. Továbbra is Veszprémben él, és a közeli Hárskúton van még egy kisebb mezőgazdasági vállalkozása, ami évek óta veszteségesen működik. Más cég nincs a nevén. Az ország egyik legbefolyásosabb emberét, akiktől nagyvállalkozók, miniszterek, államtitkárok rettegtek alig néhány éve, lassan mindenki elfelejti.