Csigalassúsággal halad, de van új fejlemény azoknak az ügyében, akik a járvány idején részt vettek egy kormányellenes demonstráción, ezért pedig a rendőrség súlyos bírságot szabott ki rájuk. Legalább 50 emberről van szó, az összbüntetésük pedig 6 240 000 forint.

A dudálós akciót április közepétől hétfőnként délután 5-re szervezett Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a Momentum. A Lánchíd budai hídfőjéhez várták azokat, akiket felháborított a kormány több válságintézkedése, elsősorban a kórházi ágyak gyors és radikális kiürítése. A résztvevőket a rendőrség akkor szisztematikusan megbüntette.

Most viszont elkezdtek olyan határozatokat kézbesíteni, hogy a kijárási korlátozások megszegése miatt indított szabálysértési eljárásokat megszüntetik velük szemben. Ilyet kapott Hadházy Ákos is, akit más szabálysértés miatt még így is összesen 250 ezer forint bírsággal sújtottak.

A most kézbesített határozatban Hadházyt megbüntették azért is, mert a körforgalomban „a járműve bal hátsó ablakában demonstrációs eszközként egy nagy méretű EU zászlót kilógatva közlekedett”.

Íme a bűnös zászló:

Nem tévedés, tényleg ezért is feljelentették. Szél Bernadett munkatársa is azért kapott 150 ezer forintos büntetést, mert a tetőablakon kitartott egy EU-s zászlót.

Akkor nincs is eljárás? De van

Mint a fenti határozatból is kiderül, ez egyelőre nem jelenti azt, hogy lezárult a dudálós tiltakozók ügye. Mert nemcsak a kijárási korlátozások megsértése miatt indultak velük szemben eljárások, hanem azért is, mert gyűlésen vettek részt, valamint a KRESZ-szabályok megsértése miatt is (ti. dudálni csak balesetveszély elkerülése érdekében szabad). Mindjárt írunk arról is, hogy ezeket megúszhatják-e végül a tüntetők, de előbb egy gyors kronológia.

Klasszikus tüntetést ekkor nem lehetett szervezni a járvány miatt. Ezért találták ki a szervezők, hogy aki hangot akar adni valahogy a véleményének, a szociális távolságtartás szabályait betartva, az autójában ülve tegye.

• Az első április 20-án volt, midenféle rendőri intézkedés nélkül.
• A második alkalommal, április 27-én már sorra büntették a résztvevőket „hangjelzés indokolatlan használata” miatt. Nemcsak a dudáló autósokat, hanem csengető bicikliseket is.

link Forrás

• Egy héttel később megint újítottak a rendőrök, és már a gyülekezési tilalom megsértésére hivatkoza repültek a bírságok. Ekkor összesen 49 embert jelentettek fel. Szél Bernadett ekkor úgy nyialtkozott, hogy a hatóságok el akarják venni a tiltakozók kedvét a megmozdulások szervezésétől.
• Május 18-ra a büntetések miatt már láthatóan kevesebben gyűltek össze, mint az előző hetekben. De még közülük is többeket megbüntette a rendőrség. Hadházy utasát például azért, mert egy rézkürtöt fújt.
• Hadházy aztán május 24-én bejelentette, hogy a kiszabott büntetések miatt nem szerveznek újabb tiltakozásokat. A független képviselő arról írt, hogy becsléseik szerint összesen ötmillió forint feletti büntetést kapnak a tüntetők.

A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is ingyenes jogi képviseletet ajánlott fel azoknak, akiket megbüntettek. Szerintük a tiltakozók felelősen éltek egyik alapvető jogukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, mert a demonstráció csak minimálisan korlátozta mások jogait. Ezért eltúlzott, aránytalan, azaz jogsértő a rendőrségi reakció.

Érdeklődésünkre Kaputa Júlia, a TASZ munkatársa és Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke mesélt arról, hogy áll a dudálók ügye. Egyrészt nagyon lassan halad. A menet a következő.

A rendőrség valamikor kiküldi a határozatot. Hadházy most például két hónap után kapta meg. Szél Bernadett munkatársa már május 16-án. Azok, akik nem fogadják el a büntetést vagy nem ismerik el a szabálysértést, személyes meghallgatást kérhetnek a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül. Itt lehetőségük van elmondani, hogy szerintük a dudálás vagy a csengetés nem veszélyeztette sem a járványügyi intézkedéseket, sem a forgalom biztonságához fűződő közérdeket,

Miután megvolt a meghallgatás –a járványügyi helyzetben ez most akár írásban is megtörténhetett – a rendőrségnek kell döntenie arról, hogy fenntartja vagy megszünteti-e az eljárást, esetleg csökkenti a büntetés mértékét. Annak ellenére, hogy itt nyolcnapos határidők vannak, ezek a rendőrségi döntések még nem születtek meg.

Ugyanakkor Kaputa Júlia szerint a rendőrség több esetben már megszüntette a kijárási korlátozás megsértése miatti eljárást. (Ilyen határozatot kapott Hadházy is, de abban a rendőrség fenntartja a „vészhelyzetre meghatározott magatartási szabályok megszegését”, speciálisan az ő esetében, mivel szervező volt, fenntartja továbbá a „gyülekezési joggal való visszaélést” és a „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését”, ami itt a dudálást jelenti.)

A kijárási korlátozás megsértéséből a rendőrség azért farolhatott ki, mert a szabálysértéseknél van lehetőség arra, hogy ne annak elkövetésekor, hanem az elbíráláskor érvényes szabályokat vegyék figyelembe a döntésnél. Márpedig a kijárási korlátozásokat tartalmazó március 27-i kormányrendelet már nincs hatályban.

Kádár András Kristóf szerint alapjogi szempontból akkor sem lett volna rendben a tiltakozók megbüntetése, amikor még érvényben volt a rendelet. Mert azt például engedélyezett volt, hogy valaki vallásgyakorlás céljából elhagyja a lakását. Akkor a másik alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága miért esne más megítélés alá?

Szintén ez a kormányrendelet lehetőséget adott arra, hogy valaki elmenjen befestetni a haját. Akkor miért ne vehetne részt egy tiltakozáson?

„Olyan módon korlátozta tehát a jogszabály a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogot, amely végső soron nem lett volna alkotmányosan, illetve a strasbourgi mércével mérve indokolható, különösen az engedélyezett tevékenységek fényében” – mondta a Helsinki társelnöke.

A rendőrség a gyűlésen való részvétel miatt is indított szabálysértési eljárást. Csakhogy az erről szóló kormányrendeletben (46/2020) eleve volt egy hiba.

Mert ugyan megtiltották, hogy valaki részt vegyen egy rendezvényen (mondjuk egy koncerten) vagy egy gyűlésen (ami például egy tüntetés), de a szabálysértést csak az előbbihez kötötték, a gyűlés valamiért lemaradt, így az azon való részvétel nem is büntethető.A TASZ és a Helsinki munkatársa is azt mondta, hogy a tiltakozók a lehető legkörültekintőbben járták el a járványügyi helyzetben, tartották a távolságot, hiszen az autójukban ülve tiltakoztak, élve egy alapvető jogukkal.

Marad végül a KRESZ megsértése, vagyis az, hogy lakott területen belül indokolatlan használtak hangjelzést. Ez érvényben volt a járvány előtt, alatt és most is. A jogvédők szerint a dudálás akkor szankcionálható, ha a társadalomra veszélyt jelent. Itt erről aligha lehetett szó, egy dudálásra meghirdetett akcióban senki nem ijedhetett meg, félrerántva a kormányt, hogy dudálnak, kifejezve ezzel a véleményüket.

A jogvédők szerint lakodalmas menetet sem szoktak végigbüntetni a rendőrök, és 2016-ban sem szórták a bírságokat a magyar csapat meccsei után a Nagykörúton.

Hogy ezeket az érveket mennyire fogadja majd el a rendőrség, az hamarosan kiderül. Ha továbbra is ragaszkodnak a büntetésekhez, akkor a határozatok ellen előbb lehet kérni a személyes meghallgatását (ezt teszi majd Hadházy), ha ez sem változtat a rendőrség álláspontján, akkor jön a bírósági szakasz.

A jogvédők szerint ezek a perek jó eséllyel nyerhetők, mert a dudálás nem veszélyeztette sem a járványügyi intézkedéseket, sem a forgalom biztonságához fűződő közérdeket. Jogfejlesztés szempontjából még hasznos is lenne, bár a legjobb az lett volna, ha meg sem büntetik a tiltakozókat.

Mert Kádár szerint lehet majd ugyan hivatkozni arra, hogy lám-lám, működik a fékek és ellensúlyok rendszere, korrigálták a hibát, de akárcsak a rémhírterjesztéses eseteknél, itt is dermesztő hatású volt a rendőrség fellépése a véleménynyilvánításra. Ahogy mindenki kétszer meggondolhatta, mit ír ki Facebookra, miután a rendőr hajnalban elvittek otthonról egy férfit, és ezt videóra vették és meg is osztották, a dudás tiltakozások is elhaltak végül a kiszabott büntetések miatt. Ez pontosan megmutatja, hogyan működik az illiberális nyomásgyakorlás.

Ha végül valóban megszüntetik az eljárásokat vagy a bíróság a tiltakozóknak ad igazat, akkor a legrosszabbul azok járnak, akik a helyszínen kifizették a bírságot, vagy nem éltek a személyes meghallgatás lehetőségével 8 napon belül. Ők ugyanis utólag nem fogják visszakapni a bírságot.

Hadházyt egyébként feljelentették a gyülekezési joggal való visszaélés miatt is. A rendőrség indoklása szerint a gyülekezést 48 órával az esemény előtt be kell jelenteni. Hadházy ezt három alkalommal sem tette meg, így háromszor is visszaélt a gyülekezési joggal.

A TASZ és a Helsinki is összeállított hasonló esetekre egy mintabeadványt azoknak, akik ellen a rendőrségi szabálysértési eljárást indít.