Giccsre és űrre is van pénzünk

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Kellemes szerda reggelt! Ma délutánra kitavaszodik, akár 18 fok is lehet.

Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevele.

Csiribiri

Illusztráció: Tbg

Az ízléstelenségnek sok fokozata van, de az egyik legmagasabb B-kategóriás influencereknek fenntartani egy műkúriát Magyarország legszegényebb részén. A Szabolcs megyei Biriben viszont éppen ez történik: néhány éve kinőtt a földből egy kúriának nevezett épület, ami a kissé csiricsáré, ám értelmetlen Le Til nevet viseli. 

A helyről és urairól készült képekért is érdemes lenne elolvasni Boros Juli cikkét, de a giccsen hüledezésen túl ez valójában egy elég szomorú történet. Az instaluxust és pompát sugárzó hely leginkább esküvői- és bulihelyszínként üzemel, pedig ifjúsági szállásra szánt uniós támogatásból készült. A felelősök az önkormányzati képviselő „megálmodó”, és édesanyja, aki a falu fideszes támogatást élvező polgármestere.

Covid-20

A kevés teszt miatt továbbra sincs fogalmunk sem, valójában hány koronavírus-fertőzött van Magyarországon. Az viszont intő jel, hogy most már a Fidesz politikusai közt is egyre több a fertőzött. Kedden Varga Judit miniszter és Borbély Lénárd csepeli polgármester is bejelentették, hogy pozitív lett a tesztjük. Az utóbbi arról beszélt, hogy szerinte amit tudott, megtett a megelőzésért, de ennek ellentmond, hogy október elején maszk és távolságtartás nélkül vett részt egy eseményen.

Ennek ellenére a magyar kormány kitart, továbbra sincsenek hírek szigorúbb járványügyi intézkedésekről, Pedig most már az Európai Unióban csak Romániában és Csehországban magasabb az egy főre jutó halálos áldozatok száma, és már Bulgáriában is kötelezővé tették az utcai maszkviselést. Talán az olyan hírekre koncentrálnak, mint hogy a járvány hatására öt éve nem látott mértékben csökkentek a hazai lakásárak. Így hát maradnak az egyéni óvintézkedések, de azért addig senki ne menjen el, mint a német öregúr, aki paprikasprével fújta le a járványvédelmi távolságot be nem tartókat.

A szakma

Az utóbbi hónapok legnagyobb visszhangot kiváltó magyar dokumentumfilmje a Visszatérés Epipóba, ami egy évtizedekkel ezelőtti gyerektábor, és az ott előforduló szexuális zaklatások történetét dolgozza fel. A filmben csak röviden említik, de a alapanyagot hozzá a 444 egy 2014-es cikke, az Utána minden állat szomorú szolgáltatta, ami először kirobbantotta a botrányt. Most a filmet forgalmazó HBO publikálta azt az interjút is, amiben a cikk szerzője, Magyari Péter mondta el, hogy írta meg azt, és milyen volt élőben is találkozni a főszereplőjével.

Aki szereti, amikor újságírók magukkal és a szakmájukkal foglalkoznak, hallgassa meg a Helsinki Figyelő podcastját, amelyben többek közt Uj Péter beszél arról, hogy jogállam-e még Magyarország, és mik a független sajtó kilátásai egy ilyen történelmi helyzetben.

Kamupárt-szkepticizmus

A koronavírus-járvány egyik kérdése, hogy az úgynevezett „vírusszkeptikusok” miért csinálják, amit csinálnak. Egyszerűen csak őrültek, vagy van valami hátsó szándékuk is? Szily László most valamivel közelebb vitt minket a válaszhoz azzal, hogy az egyik legsúlyosabb magyar figurától, Gődény Györgytől megtudta, ő áll a neten indított oltásellenes aláírásgyűjtés mögött. Ő és a Közös Nevező nevű, kamupártnak tartott szervezet. Ahogy Gődény fogalmazott: „próbáljuk a tömegbázist összeszedni”. Sokkal egyszerűbb úgy gyűjteni szavazatokat 2022-ben egy kamupártnak, ha a potenciális balekok minden adata már a szervezetnél van.

Egy másik hír ugyanebből a világból: Kirúgták a gyöngyösi kórházból Pócs Alfréd „koronavírus-szkeptikus” orvost, mert nem viselt maszkot a rendelésein. Az ortopéd szakorvos, aki egyébként a Heves megyei orvosi kamara elnöke, a salgótarjáni és az ózdi kórházban továbbra is dolgozik.

Külföld

Az ex-Szovjetunió és Magyarország viszonya soha nem lesz zökkenőmentes. Erről gondoskodnak az olyan orosz húzások, mint hogy az új moszkvai katonai szuperkatedrálisban az 1956-os forradalom leverése előtt is főt hajtanak. És az ukrán külügyminisztérium, amely szerint „politikai agitáció”, hogy a vasárnapi helyhatósági választások előtt Kárpátalján magyar kormányzati tisztségviselők is kampányoltak.

Máshol: 

Mindenre van pénz

Fotó: ANDER GILLENEA/AFP

Indián nyár

Szavazók BolíviábanFotó: RONALDO SCHEMIDT/AFP

Az utóbbi években viszonylag ritkán örülhetnek azok, akik szerint a demokráciánál jobbat még nem sikerült kitalálni. Most viszont van miért ünnepelni, mert Bolívia, ahol évtizedeken át a puccs volt a hatalom megszerzésének leggyakoribb formája, és ahol egy évvel ezelőtt egy vitatott választás után majdnem polgárháború tört ki, meglepően józanul döntött.

A vasárnapi választáson nyert a tavaly elzavart Evo Morales pártja, de ő maga nem biztos, hogy még egyszer a hatalom közelébe kerül. Helyette jöhet Luis Arce, aki ugyan a baloldalhoz áll közelebb, de mentes a híres elődjére jellemző populista elhajlásoktól, és akinek győzelmét, talán éppen ezért, a szélsőségesen megosztott ország másik fele is elfogadta. Dél-Amerika legszegényebb országa megmutatta, hogy kell békének és demokratikusnak maradni egy nagyon kiélezett helyzetben.

Fradika

Fotó: LLUIS GENE/AFP

Nagy nap volt a szerda a magyar foci történetében, 25 év után ismét Bajnokok Ligája meccset játszott a Ferencváros. Ráadásul egyenesen Barcelonában, ami akkor is nagy szám, ha a járvány miatt a Camp Nou üresen tátongott, és csak a konzervközönséget lehetett hallani.

A Fradi reálisan nézve a tisztességes helytállást tűzhette ki célul, és ez tulajdonképpen sikerült is, annak ellenére, hogy a vége 5:1 lett Messiéknek. Az első félidő első felében nemcsak hogy az történt a pályán, amit a három magyar játékossal felálló magyar csapat akart, hanem a Fradinak volt egy kapufája és egy les miatt nem megadott gólja is. 

Aztán jött egy Messi-villanás és egy értékesített tizenegyes, majd két, katalán szempontból szerencsésen pattanó labdának köszönhető gól. A Ferencváros tizenegyesből szépíteni tudott, miután Piqué nem bírt a kiugró Tokmackal, amiért a Barcelona védőjét ki is állították. A végén a hazaiak tíz emberrel rúgtak még kettőt a kicsit elfáradó Fradinak, de ez egyáltalán nem volt megalázó vereség. Jövő héten jön a Dinamo Kijev, ellenük szép lenne pontot szerezni.

És egy cikk, amit nem mi írtunk

“If I speak out, they will torture my family”: voices of Uyghurs in exile – A kínai elnyomó gépezet egészen páratlanul hatékony. Nem csak otthon, hanem mindenhol a világban. Egyszerűen nincs hova menekülni előle. Az 1843 (az Economist al-magazinja) a londoni ujgur diaszpóra történetein keresztül mutatta be, hogy a pekingi pártközpont mindent lát, és minden ellenzéki hang elnyomására és megtorlására van energiája, akármilyen gyengének is tűnik az.