Jó reggelt!
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
A koronavírus egy éve jelent meg Európában, és azóta szinte mindenhol, mindig ugyanaz történik: hiába látszik egyértelműen, hogy nagy baj lesz, a döntéshozók képtelenek időben meghozni a fájdalmas, de szükséges döntéseket. Barcelonától Budapesten át Brüsszelig mindenhol ezt látjuk.
A legújabb szomorú példa Nagy-Britannia, ahol nem kapcsoltak időben, és most az előző kettőnél is potenciálisan pusztítóbb harmadik hullámmal kell szembenézniük. Erről részben az új, brit vírusvariáns felbukkanása tehet, de sokkal inkább az, hogy a londoni vezetés nem lépett időben akkor, amikor minden nap késlekedés több száz halálos áldozattal járhat.
Hétfőn délelőtt még csak arról írtunk, hogy úgy tűnik, ezt a hullámot sem ússzák meg a britek iskolazár nélkül. Aztán este, amikor már látszott, hogy az Egyesült Királyságban zsinórban a hetedik napon is több mint 50 ezer koronavírus-fertőzést regisztráltak, jött a döntés: egész Angliát lezárják.
Mostantól hat héten át a lakosság csak a legindokoltabb esetekben (bevásárlás, gyógyszerek beszerzése, orvosi ellátás vagy testmozgás) hagyhatja el az otthonát, és bezárnak az iskolák is. Mindez azután, hogy hétfőn még a legtöbb gyerek bemehetett az oktatási intézményekbe, hogy a téli szünet után legyen alkalmuk körbeadni az új vírusvariánst.
A britek Európa többi országához képest valamivel jobban állnak oltásilag, több embert oltottak be eddig és hétfőn elsőként elkezdtek az oxfordi vakcinával is oltani. A mostani teljes lezárást azért február közepéig tervezik, mert Boris Johnson miniszterelnök szerint addig beoltják a lakosság első négy, igazán veszélyeztetett csoportját. Csak remélni lehet, hogy így lesz, és azt is, hogy a brit példából tanulva a többi európai ország nem vacakol az új variáns elleni harcban. Ami minden bizonnyal már ott is van a kontinens legtöbb, ha nem valamennyi országában – Szlovákiában például már megjelent.
Végre van hivatalos szám: hétfőig összesen 12 ezer magyar egészségügyi dolgozó kapta meg a koronavírus elleni védőoltás első dózisát. Ennél több embernek elegendő vakcina érkezett már az országba, de sajnos az egészségügyben dolgozók közt is létező jelenség az oltásellenesség, így ezeket nem sikerült még mind beadni.
Az egészségügyben dolgozókat és a nagyon időseket minden országban az elsők közt oltják be, a sorrend ez után lesz majd bonyolultabb – már ha egyáltalán lesz elég vakcina az egyes országokban ahhoz, hogy legyen min összeveszni. Itthon a pedagógusok szakszervezete követeli, hogy az oktatásban dolgozókat is vegyék előre az oktatási tervben, míg Lengyelországban abból van botrány, hogy politikusokat, színészeket is soron kívül oltottak be.
De ott is gond van, ahol viszonylag sok vakcina van. A britek például úgy döntöttek, hogy minél több embert beoltanak az első adaggal, aztán remélik, hogy a gyógyszergyártók időben szállítanak újabb adagot a második dózishoz. A Pfizer/BioNTech viszont most arra figyelmeztetett, hogy nincs bizonyíték a vakcinájuk hatékonyságára, ha a második adagot túl későn adják be, ami azt jelenti, hogy a britek gyakorlatilag hazardíroznak.
Január elsején este hatkor Alekszandar Vucsics szerb elnök átadott egy új gázvezetéket, ami alapjaiban változtatja meg az energetikai kereskedelmet a térségünkben. Magyari Péter nagy cikke szerint a Közép-Európát körbefonó orosz gázgyűrű hamarosan bezárul.
Az egyre keményebb kínai állam felől érkező hírek közül is kiemelkedik, hogy eltűnt Jack Ma. A világ egyik leggazdagabb embere azóta nem szerepelt a nyilvánosság előtt, hogy kritizálta a pekingi pénzügyi felügyeletet. Ha eltűnésében a kínai hatóságoknak is szerepe van, az nagyon súlyos üzenet lehet az ázsiai ország vállalkozói, illetve a Kínában befektetni vágyók felé.
Máshol:
Annyi fontosabb dologgal lehetne foglalkozni 2021 januárjában, Orbán Viktor viszont mintha kicsit beleragadt volna ebbe az asszonyság-gate-be. Miután egy maroknyi ellenzéki politikusnő felhívta a figyelmet, hogy talán mégsem kellene ilyen lekezelő kifejezést használni Karikó Katalinra, akinek tudományos munkássága talán kirántja a világot a covid-járványból, a miniszterelnök sajtófőnökén keresztül közölte,
azért nevezte őt asszonyságnak, mert „uraságnak mégsem nevezheti”.
Orbánnak évek óta gondja van a modern, sikeres nőkkel a híres „nőügyekkel nem foglalkozom” kijelentéstől az ósdi kézcsókjaiig. De most Karikó Katalin esetében egészen úgy tűnik, mintha azt a helyzetet nem tudná kezelni, hogy van egy magyar nő, akit néhány hónapja még senki sem ismert, most viszont nemhogy nála, a világpolitikai szerepre vágyó miniszterelnöknél fontosabb, de a végén még kap egy Nobelt is.
Kérdeznénk Orbánt erről is, ha lehetne, de idén a járvány miatt még az évente rendezett egyetlen sajtótájékoztatója is elmarad, ahol független újságírók is kérdezhetnek tőle. A 444 2020-ban már ezen az audiencián sem tehetett fel neki kérdést, szóval nekünk tulajdonképpen mindegy. Meg hát úgy egyébként is.
Az ég kék, a fű zöld, a koronavírus pusztít, M. Richárd pedig akármit csinál, nem ütheti meg komolyan a bokáját. Az utóbbi 12 hónapban nagyjából ezek voltak a fix pontok.
Most viszont lehet, hogy elfogyott a Dózsa György úton gázoló izomember szerencséje. A rendőrség december 31-én rajtaütött a pizzeriáján, ahol egy tízfős társaság szolid szilveszteri bulit tartott, többféle kábítószerrel. Az ügyészség ezért most sokadszorra is kezdeményezte a letartóztatását, mert a friss ügy
„arra enged következtetni, hogy a vádlott szándékosan és kitartóan semmibe veszi a jogszabályokat, ettől a büntetőeljárás ténye és az enyhébb kényszerintézkedés sem tartja vissza”.
Eddig nagyon úgy tűnt, hogy M. Richárdnak valahol kiváló kapcsolatai vannak, ezért ha nem is érinthetetlen, de a megérintése után a hatóságok mindig visszahőkölnek. Ez a mostani ügye után már talán túl kínos lenne futni hagyni. Csak nem lehet ő az új Berki Krisztián.
Early Vaccine Doubters Now Show a Willingness to Roll Up Their Sleeves – Az egész járvány talán legkétségbeejtőbb aspektusa a makacs oltásellenesség, ami a közvélemény-kutatások szerint Magyarországon kiemelten súlyos probléma. Az eddigi kutatások általában arra jutottak, hogy az oltáselleneseket szinte lehetetlen észérvekkel meggyőzni, de most úgy tűnik, a koronavírus esetében nem ez a helyzet. Amerikában legalábbis úgy látják, hogy a szkeptikusok is egyre inkább hajlanak a vakcina beadatására, ahogy látják, hogy más sem lesz tőle gyíkember.