Mit eszünk majd?

reggel 4
2021 január 27., 05:01

Jó reggelt!

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Továbbra is csigalassúsággal halad a magyar oltási program. Most az idősotthonok és bentlakásos intézmények vannak soron, ezekből összesen 2100 van az országban, és eddig mindössze 80-ba jutott el a vakcina. Ebben at tempóban tényleg nem látszik, mikor fogunk eljutni legalább az idősekig. Pedig már olyan jó példák is vannak, mint Csepelen, ahol összefogott a Fidesz és az ellenzék, és mindenkit oltásra buzdítanak, és elindult egy jól kitalált, oltásra buzdító kormányzati kampány is a bulvársajtóban.

Az élelmesek továbbra is elé tudnak vágni a sornak. Az egyébként ellenzéki gyöngyösi polgármestert például már be is oltották. Hiesz György most azt állítja, megmaradt több tucat vakcina, nem is tudja, hogyan, értesítették a háziorvosokat, ő „egy ilyen telefont kapott”, hogy van egy órája dönteni, hogy kéri-e a vakcinát. De egyébként bocsánatot kér. Van egy hasonló ügy Kanadában is, ott egy kaszinómogul szerezte meg csellel az őslakosoknak szánt oltóanyagot.

photo_camera Fotó: KENA BETANCUR/AFP

A most szinte mindenhol nagyon lassú oltási program ellenére egyszer azért vége lesz a járványnak, és akkor majd lehet olyan elméleti/tudományos kérdésekkel foglalkozni, hogy mi lesz magával a koronavírussal.

Addig viszont olyan morális kérdésekkel is meg kell küzdenünk, hogy járjanak-e plusz jogok a már beoltottaknak. A WHO szerint például nem lenne méltányos, ha a már beoltottak utazhatnának külföldre, de azért ennek az ellenkezője mellett is lehet érvelni. És érvelni muszáj lesz, mert különben egyre több helyen lesznek olyan zavargások a járványügyi korlátozások ellen, mint Hollandiában.

És egy hír a teljesen hihetetlenek közül: illegális rave-hez riasztották az angol rendőröket, de kiderült, hogy csak nyugdíjasok állnak sorba covid-vakcináért

A GYILKOSOK EMLÉKMŰVE

Négy hónap munkával elkészült a 444 legújabb, eddigi legnagyobb lélegzetű dokumentumfilmje, A gyilkosok emlékműve. Arról szól, hogy egy budai kerületben a több, mint 70 éve zajló, rendszereken átívelő történelemtorzítás hogyan vezetett el odáig, hogy az emlékező közösség egy zavaros hőstörténettel tagadja el az ép ésszel felfoghatatlan rémtetteket, amiket a kerület korábbi lakói követtek el.

76 évvel ezelőtt a XII. kerületben a nyilas pártszolgálatosok egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap irányításával saját honfitársaikat mészárolták le. A tömeggyilkosságok helyszínén ma az ő jelképük, egy kardot markoló turul áll. Ács Dániel filmje elmeséli, hogy pontosan mi történt akkor a Városmajor környékén, és feltárja, hogy a ma is velünk élő politikusok hogy igyekeznek elkenni, ki és mit csinált akkor.

A gyilkosok emlékműve a 444 Kör tagjainak támogatásával készült.

MIT ESZÜNK MAJD?

Januárban az otthonom 100 méteres körzetében öt vendéglátóhely zárt be. Egy vietnami étterem, egy indiai, egy hamburgeres, egy kávézó és egy étkezde. Az országban máshol is hasonló a helyzet, a járvány első hullámát még átvészelő vendéglátóhelyek közül még a jobbak is az utolsó tartalékaikat élik fel, sokan pedig végképp feladták.

photo_camera Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Az utóbbi napokban több magyar vendéglátós is megosztotta velem a tapasztalatait. Egyikük sem követelt nagy hangon újranyitást, abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy több segítségre lenne szükségük, mert az állam szinte teljesen magukra hagyta őket. Ráadásul ezeket a vállalkozásokat különösen sújtják az olyan jelenségek, mint az ingyenes parkolás megszüntetése és a meredeken emelkedő élelmiszerárak, miközben a kiszállítás a legtöbbeknek még a nullához sem elég.

Nem a vendéglátóipar az egyetlen, amely hónapok óta szenved, de az ő megmentésük különösen fontos lenne. Egyrészt mert a legkonzervatívabb becslés szerint is több mint százezer embernek adnak munkát. Másrészt pedig mert egy vendéglátóhely nem csak munkaadó, hanem a közösségi élet fontos része, ami nélkül mindenkinek egy kicsit rosszabb.

A járvány vége még csak nem is látszik, muszáj lesz átgondolnunk, hogy utána hol szeretnénk enni, inni, társaságot élni. A teraszok, kerthelyiségek megnyitása ellen nehéz érvelni.

MINISZTERASSZONYRA VALAKI RÁLÉP

photo_camera Fotó: Varga Judit/Facebook

Ritka erős napja volt kedden Varga Juditnak. Az igazságügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan törvényjavaslatot nyújtanak be, amivel a nagy techcégek magyarországi ügyeit szabályoznák. Mindez azután, hogy Varga egy múlt heti Facebook-posztban azt állította, a cég titokban, politikai céllal korlátozta a profilja láthatóságát, csökkentette az elérését, ahogy szerinte más keresztény-jobboldali vélemények esetében is történt.

Másrészt az is kedden derült ki, hogy Varga és férje a budai Kútvölgyben vásároltak maguknak egy 270 négyzetméteres ingatlant, 200 millió forintért. Az ügyletből önerőből mindössze nyolc millió forintot fedeztek, a maradék 192 millió forintot bank hitelezte nekik. Ez több kérdést is felvet, legelőször is azt, hogy miért számolt be erről az a Blikk, ami már nem igazán szokott a hatalom számára kényes ügyeket feszegetni. Vajon Varga főnöke, esetleg valamelyik riválisa intézte? Biztos, hogy a minisztert is leginkább ez foglalkoztatja.

SZERVUSZ, NAGYHATALOM!

Kedden először beszélt egymással telefonon Vlagyimir Putyin és Joe Biden. A Kreml szerint Putyin állást foglalt az orosz-amerikai kapcsolatok rendezése mellett, és azt is hangsúlyozták, hogy a két elnök a koronavírus-járvány elleni fellépésről is egyeztetett.

A Fehér Ház szerint viszont Biden aggodalmát fejezte ki

  • Alekszej Navalnij ellenzéki politikus őrizetbe vétele miatt,
  • A SolarWinds hackertámadás miatt, amelynek elkövetésével Oroszországot vádolják,
  • Illetve azon értesülések miatt is, miszerint oroszok pénzt ajánlottak volna fel afganisztáni táliboknak amerikai katonák elleni támadásokért.
  • És szó volt arról, hogy az Egyesült Államok „erőteljesen támogatja Ukrajna szuverenitását a fennálló orosz agresszió tükrében”.

Nem csak különböző tartalmú sajtóközleményeket adnak ki ugyanarról a beszélgetésről, hanem otthon is más jellegű ügyekkel foglalkoznak. Biden leporolta a tervet, hogy a rabszolgatartó Andrew Jackson helyett a fekete Harriet Tubman portréja legyen a húszdollároson, míg Putyinnak azzal kell szembenéznie, hogy vasárnap ismét tüntetni készülnek Navalnijért a támogatói.

Máshol:

BERNIEMÉM

Mit érdekli őt a pompa?
photo_camera Mit érdekli őt a pompa? Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Bernie Sanders magához képest nem csinált semmi szokatlant Joe Biden elnöki beiktatásán, mégis a csapból is az ő fotója folyt. Többféle magyarázat van arra, hogy mit látott bele a kesztyűs, mogorva ember képébe a világ. A leghihetőbb mégis az, hogy éppen azért lett világmém a baloldali politikus kesztyűs képéből, mert önazonosan magasról tesz arra, hogy Washingtonban mi illik és mi nem.

ÚJBESZÉL

photo_camera Fotó: Imaginechina via AFP

Arról sokat olvashatunk, hogy Kínában a hatalom hogy tudja kiradírozni mindenhonnan a neki nem tetsző véleményeket, hogy tudják elintézni, hogy például ellenzéki figuráknak még a nevét is elfelejtse a közvélemény. A metoo-jelenség kapcsán pedig az lett közismert, hogy a nyugati világban hogy tudnak karrierek egyetlen pillanat alatt összeomlani. Van azonban metszéspontja is a két jelenségnek.

Cseng Suang lassan a legnagyobb filmsztárrá vált volna a kínai filmiparban, január elején még ő volt a legnagyobb magazinok címlapján. Aztán kiderült, hogy amerikai béranyáknál született gyerekeit magukra hagyta. Azóta az egész kínai internet ellene fordult, elítélte a Párt is, és már a Prada is szerződést bontott vele.

ÉS 4! ÁLLATHÍR