Még ha elkeserítő is, semmi újdonság nincs abban, ha a magyar kormányzati politikusok összevissza beszélnek. Így volt ez szinte minden lényeges ügyben a CEU-tól az MTA-n át a felsőoktatási modellváltásig, és persze az egész migránskampány meg az összes sorosozás esetében is.
De a koronavírus-világjárvány alatt történtek a hablatyolást is súlyosabbá teszik. Ezt a helyzetet egyrészt egészségügyileg és gazdaságilag is szinte mindenki a bőrén érezheti, másrészt pedig ahogy egyre komolyabbra fordul a helyzet, úgy válhat egy-egy légből kapott fejtegetés vagy ígéret igazán nevetségessé/siralmassá.
A Covid-19 egy éve szedi az áldozatait Magyarországon is, ez alatt pedig a kormány a kezdeti zavartság után folytatta a szokásos, agresszív kommunikációját. Miközben minden fronton azt harsogta az európai szinten rendkívüli mértékben rosszul tájékoztatott – és most már rekordhalálozást produkáló – lakosságnak, hogy ne akarjanak okosabbak lenni a járványügyi szakembereknél, éppen a kormány volt az, ami rendre nem fogadta meg az orvosok és epidemiológusok tanácsait.
Ilyen helyzetben pedig igazán megbosszulja magát, ha az ember elkezd hablatyolni. Összegyűjtöttünk kormányzati, illetve járványügyi szakértőként kiálló szereplőktől néhány olyan állítást, amiről nyugodtan elmondható, hogy a későbbi események ismeretében nem állták ki az idők próbáját.
„Azt is látjuk és tudjuk mondani, hogy valójában mi, akik itt a teremben jelen vagyunk, még ha a hölgyek kortalanok is, nyugodtan összevissza fertőzhetjük egymást, abból legfeljebb egy kellemetlen influenza tünetei következnek, ha valaki nem beteg egyébként” – mondta Gulyás Gergely egy évvel ezelőtt egy olyan súlyos betegségről, amely megölt már 65 alatti betegeket is, de ha nem is ölt meg mindenkit, sokaknak kifejezetten kellemetlen kétoldali tüdőgyulladást okozott.
Tavaly március 15-én a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján azt mondta: „Én a Magyar Orvosi Kamara sajtón keresztüli üzengetését politikai akciónak tekintem”, és „politikai haszonszerzésnek ebben a helyzetben semmi értelme”. Kovács Zoltán akkor nem tért ki arra, hogy az a kérés, hogy több védőfelszerelést juttassanak el az egészségügyi dolgozóknak, hogyan lehet politikai haszonszerzés. Egy évvel később ott tartunk, hogy a MOK azt kéri a politikusoktól: a járvány eddigi legsúlyosabb időszakában, a 23. órában fejezzék be mind a hamis illúziók keltését, mind a vádaskodást.
A miniszterelnök szeptemberben beszélt erről. Miután már 19 ezren meghaltak a Covid-19 betegségben, világos, hogy ez az ígéretét nem tartotta be.
„A második hullámot kivédtük, már a földre vittük, már csak le kell szorítani, hogy ne indulhasson el egy harmadik hullám” – mondta január 3-án Orbán. Pedig a második hullám el sem ült, már jött a harmadik, aztán szigorításokat is kellett hozni, amivel érthetetlenül sokáig kivárt a kormány.
Orbán Viktor február elején a vakcinák beérkezésével egyidejűleg, de romló járványügyi helyzetben azt mondta, hogy eddig a vírus támadott, mi védekeztünk, a vakcinák megjelenésével viszont már mi támadunk, és a vírus védekezik. Akkor jelentette be azt is, hogy nemzeti konzultációt indítanak a nyitásról, és arról is beszélt, hogy a magyarok európai mértékben is kiemelkedő arányban tartják be a szabályokat, ami szerinte összefügghet azzal, hogy nemzeti konzultációt folytattak a korlátozásokról.
Egy hónapra rá meg is lett a konzultáció eredménye, de már teljesen mindegy, hiszen nemhogy nyitni nem lehetett, hanem további szigorításokat kellett bevezetni. Amikor Orbán támadásról beszélt, aznap 79 halottja volt a vírusnak, március 23-án pedig már 252-en haltak meg.
A kormány tehát saját maga érzékeltette, hogy fogadjuk meg a tanácsát: az a legjobb, ha inkább a járványügyi szakemberekben bízunk.