Fekete-Győr András: Mindig lehetetlennek tűnik, amíg meg nem csinálja valaki

március 25., csütörtök 20:55
  • Fekete-Győr András, Szigeti Flóra (a Momentum jogállamisági szakértője) és Ilyés Márton (a Momentum gazdaságpolitikusa) cikke.

„Mindig lehetetlennek tűnik, amíg meg nem csinálja valaki.”
(Nelson Mandela)

Ács Dániel nemrég a 444-en írt arról, miért kételkedik abban, hogy megvalósul a Momentum terve a fideszes elit felelősségre vonásáról. A cikk, a felcsúti perről szóló videó és az ezek nyomában kialakult vita tényleg nagyon fontos kérdéseket vet fel.

A kritikák egy része valós kihívásokra tapint rá: bár számos jó momentumos példát tudnék sorolni (pl. a Pikó András, Paróczai Anikó, Gelencsér Ferenc által feltárt ügyek), az ellenzéki önkormányzatok és politikusok munkája nyomán született feljelentések egyelőre nem nyújtottak akciófilmekbe illő katarzist. Ennek több oka van, de a legfontosabb nyilvánvalóan Polt Péter, aki a fideszes kétharmaddal a háta mögött bármilyen vizsgálatot hajlandó blokkolni, mert Orbán Viktor politikai megrendelésére ténykedik. Kár tagadni: az, hogy a feljelentések már az ügyészségi szakaszban elbuknak, jelenleg kvázi lehetetlenné teszi a fideszes bűnözők valódi felelősségre vonását.

Mi mégis mélyen hiszünk abban, hogy a magyar közélet megtisztítása, majd megújítása, elérhető cél.

A tisztesség mint rendszerváltás

Mind tudjuk, hogy a korrupció sajnos mindig is jelen volt a hazai politikában – azonban 2010 előtt még a milliárdos összegű ügyek is diszfunkciónak számítottak, hibának a Mátrixban. Ma az állami források lerablása a rendszer legfőbb célja. Aki fideszes politikusnak áll, nem valószínű, hogy hisz bármiben is. A Fidesz úgy forgatja a valóságot, ahogy aktuális érdekei kívánják. Így lesz az egykori liberális pártból szélsőjobboldali, az egykori antikommunista pártból egy kommunista ügynököket befogadó állampárt, a 2013-ban még a “migránsok” betelepítéséről stratégiát elfogadó Fideszből a legnagyobb “migránsellenes” erő – amely persze simán letelepedési kötvényt ad a saját népét vegyi fegyverrel irtó Aszad táskás emberének is, ha az eleget fizet Rogánéknak.

A Fidesz egyetlen dologban hisz: a pénzben. Abban, hogy pénzzel mindent el lehet érni. Kastélyban lakni, az Adrián borkaizni: ez a fideszesek egyetlen célja. A nagy lopott pénzeken pedig fel lehet vásárolni a jogszabályokkal ellehetetlenített konkurenciát az újságoktól a gázcégeken át a koronavírus miatt bevételüket vesztett kocsmákig és szállodákig. A tisztességes közélet megteremtése tehát – írja helyesen Ács Dániel – valóban a legfontosabb feladat ma Magyarországon. Felér egy új rendszerváltással.

Az apró dolgok ereje

Amiben szerintem sokan tévednek (vagy inkább: valós, rossz tapasztalataik miatt érthető okokból kishitűek), az, hogy ez lehetetlen küldetés, egyfajta „mission impossible” lenne. Szerintünk nem az, sőt: kizárólag politikai akarat kérdése. A Momentumban pedig megvan ez a politikai akarat. 2010 óta először nemcsak elképzelhető, de nagyon is valószínű, hogy az ellenzék le tudja győzni a Fideszt, de talán még a kétharmados többség sem lehetetlen. Persze, a kétharmados többség kevésbé tűnik reálisnak. Ugyanakkor lehetséges a közélet megtisztítása kétharmad nélkül is.

A magyar politikát mindig intézmények harcaként fogjuk fel. Mindenki azon aggódik, hogy az ügyészség, a bíróság egy része, a Költségvetési Tanács majd a Fidesz kezén marad, már ha az ellenzék nem szerez kétharmadot. Ebből a felfogásból hiányzik a rendszer lényege: az ember. A magyar államigazgatásban nagyjából kétezer ember ül valamiféle vezető pozícióban. A fideszes kiskirályok korrupciós listája több ezer elemből áll. Nincs egy valamirevaló állami cégvezető, igazgatótanácsi tag, kormányhivatal-alkalmazott, aki ne tudna szaftos fideszes rablásokat nemcsak mondani, de bizonyítani is.

A kormányhoz közel dolgozó embereknek a jelentős része is rühelli a Fideszt, azonban maradtak az államigazgatásban – legtöbbjük nem azért, mert ezzel olyan jól lehet keresni. Sokkal inkább a hivatástudat tartja őket a közszférában. Ha egy kormányváltást követően biztonságban érzik majd magukat, a bizonyítékok is elő fognak kerülni. Tudom, mert sok ilyen emberrel beszéltem az elmúlt években.

Hagyjuk, hogy végezzék a dolgukat

Félreértés, hogy a politikának, a politikusoknak kellene az elejétől a végéig végigvinni az eljárásokat. A politika feladata kettős: egyrészt megfelelő jogszabályi környezetet kell biztosítania a nyomozások, eljárások lefolytatásához, másrészt egyértelművé kell tennie, hogy – szemben a Fidesszel – a bűn üldözését, nem pedig pártolását várja várja el, és nem a bűnüldözésnek, hanem a bűnpártolásnak lesznek súlyos következményei.

Ugyanezt látjuk Szlovákiában is: ahogy lekerültek a maffiózószerű szereplők az ügyészek, bírók, nyomozók nyakáról, egyszerűen a saját igazságérzetük és szakmai elköteleződésük által motiválva elkezdték végezni a dolgukat. Az eredmény? Sorra veszik őrizetbe a hatóságok a szlovák elit korrupt tagjait. És kell-e annál komolyabb üzenet a magyar rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságoknak, mint az, hogy több millió magyar választó közvetlenül nyilvánítja ki, hogy egy új, felelősségre vonást és tiszta közéletet ígérő kormányt akar.

Csak jogállami eszközökkel szabad

Nincs szó arról sem, hogy a jogállamot a jogállam ellenében építenénk újra: a közélet megtisztításának fontos eleme a megfelelő jogi eszközök használata. A kormányzatnak ehhez saját magát – pontosabban saját korábbi működését – kell vizsgálnia, amit megtehet egy tisztességesen vezetett, újonnan létrehozott Korrupcióellenes Hivatal is. A vizsgálatot követi az ún. vádkikényszerítés, amelynek segítségével elérhetjük, hogy még Polt Péter se tudja megakadályozni a fideszes ügyek bírósági szakaszba lépését. Ez azt jelenti, hogy a bíróság kötelezheti majd az ügyészséget a vádemelésre, innentől pedig már nem Polt Péter kezében van a döntés.
Szintén fontos eszköz lesz a pótmagánvádas eljárás: ez azt jelenti, hogy az ügyészség helyett a sértett képviselheti a vádat. Jelenleg Magyarországon ez korrupciós ügyeknél nem lehetséges, hiszen a hazai jog (vajon miért?) nem ismeri el sértettként a meglopott embereket; azonban a törvény feles többséggel módosítható. A büntető törvénykönyv módosítása eszközt ad a mindenkori kormánytöbbség kezébe, hogy érdemben fellépjen a korrupció ellen – akkor is, ha nem rendelkezik kétharmados többséggel.

Sokan félnek attól, hogy a kormányváltás előtt a Fidesz minden bizonyítékot eltüntet. De ez fizikai képtelenség: számlamozgást, utalást nem lehet törölni, az elektronikus megjegyzések pedig nem egy példányban léteznek. Lesznek nyomai a pénzek külföldre utalásának, amit az EU pénzmosás elleni szerveinek segítségével fogunk feltárni.

Már csak a nyilvánosan elérhető információk alapján is gyanús, hogy ki az, aki sokkal többet költ, mint amennyit keres. Azoknak a politikusoknak, állami vezetőknek, Fidesz-közeli vállalkozóknak, akik több százmilliós ingatlanokra, földekre, jachtokra és kastélyokra tettek szert, igazolniuk kell majd a vagyonuk eredetét. Nem kell sokat fantáziálnunk, hiszen számos korrupciót fékező mechanizmus volt beépítve a magyar jogrendszerbe, melyeket a Fidesz aztán egyesével kiszedett. Ilyen volt például a vagyonosodási vizsgálat. 2017 óta ugyanis a Fidesz úgy szabályozta ezt az eljárást, hogy gyakorlatilag csak folyamatban lévő rendőrségi eljárás esetén indulhat vagyonosodási vizsgálat. Mi ismét lehetővé fogjuk tenni, hogy a NAV is indíthasson vizsgálatot hivatalból.

Ha már a gyanús vagyonoknál tartunk: a politikai tisztséget viselők vagyongyarapodását átláthatóvá fogjuk tenni. Egyrészt nem fogjuk hagyni, hogy a rokonok mögé bújva rejtsék el a pénzüket (a családtagok vagyonnyilatkozata is nyilvános lesz), másrészt pedig – mivel önmagában egy vagyonnyilatkozat nem mindig árulkodó – a politikai tisztséget viselők adóbevallása is kikérhető lesz norvég mintára. A vagyonnyilatkozat és az adóbevallás összevetése pedig azonnal láthatóvá fogja tenni, hogy kinek van más, tisztázatlan forrásból származó vagyona.

A korábban már hivatkozott Korrupcióellenes Ügyészség a kormányzattal kapcsolatos korrupciós ügyek kivizsgálására lesz hivatott. Mint ilyen, hozzáférhet majd a a közigazgatásban keletkezett bármilyen irathoz, és felfedheti a korrupciógyanús ügyleteket - nem csak az elmúlt 10 évből, hanem korábbról, és persze az új kormány idején is. Ennek a munkának lesz része az is, hogy felülvizsgáljuk a közbeszerzési aktákat: nem akadunk meg a jogi feltételek teljesítésénél, de a műszaki tartalmat, és az eljárás lefolyását is vizsgálni fogjuk; össze fogunk rakni minden apró mozaikot.

Mindez persze csak úgy lehetséges, ha számíthatunk azok segítségére, akik a kormány által intézményesített lopás szemtanúi. Tudjuk, hogy sokan szakmai munkát igyekeznek végezni a mai napig, és az orruk előtt folyik a rendszerszinten eltussolt korrupció. Kiemelt állami védelmet kapnak majd a közérdekű bejelentők, hogy ne kelljen félniük a következményektől.

Mindez, amit itt leírunk, feles többséget igénylő döntések sorozata.

És hogy mindez miben új az elmúlt 30 év kudarcaihoz képest? Egy olyan intézményrendszert állítunk fel, amely a bizonyítékok begyűjtésétől a vádemelésig biztosítja, hogy a korrupciós ügyek ne maradhassanak büntetlenül. A korábbi kormányok látszatintézkedéseihez képest – amik egy-egy kiszemelt szerencsétlen pártkatonára testálták az általuk egyszerű politikai kérdéssé degradált elszámoltatást – mi magába a felelősségre vonás rendszerébe is garanciákat fogunk építeni. Jogszabályi garanciát arra, hogy a bizonyítékot szolgáltatók védelemben részesülnek, intézményi garanciát arra, hogy a mi kormányunk is ugyanolyan alapos vizsgálat tárgya lesz, mint bármely megelőző, átláthatósági és büntetőjogi garanciát arra, hogy már a vagyonbevallás hamisításának szankciói jelezzék, hogy a politikában nincs helye a korrupciónak.

A mértéktelenség büntetése

Gyakran említik, hogy a Fidesz a legfőbb lopásokat már törvényesítette, így a milliárdos bűncselekmények – például a trafikmutyi vagy egyes közbeszerzések túlárazása – nem is lesznek büntethetők. Azonban itt jön képbe újra az emberi tényező. A Fidesz végtelenül mohó jószág, a mértékletességet hírből sem ismeri. Hiába tették törvényessé a közpénzek magánvagyonná alakítását, végtelen kapzsiságukban még saját törvényeiken is rendszeresen túlléptek. Így aztán úgy lehet őket elkapni, ahogy Al Caponét, akire bár gyilkosságot soha nem lehetett rábizonyítani, de adócsalást igen.

Lehet, hogy „törvényes” túlárazni az útépítést, majd odaadni a milliárdokat Orbán strómanjának – viszont ezek ellopták a kavicsot meg a betont is. Meg kell kérdezni bárkit, aki dolgozott velük. Lehet, hogy „törvényes” trafikmutyit csinálni, de biztosan törvénytelen, hogy bontatlanul érkeztek vissza a nem-fideszes pályázati borítékok. De pontosan tudom – éppen Orbán Viktor adta a kezünkbe az eszközt, amikor ráküldte a NAV-ot saját, kegyvesztetté vált vazallusaira –, hogy egy “sima” jogkövetéses áfavizsgálat is börtönbe tud juttatni korábban a területük megdönthetetlen urának hitt, közvagyonon felhizlalt cégvezetőket.

Az elszántság a legfontosabb erőforrás a politikában

Eddig nagyrészt technikai érvekről írtam: arról, hogy milyen konkrét eszközeink lehetnek az országrablás elkövetőinek felelősségre vonására. A legfontosabb erőforrásnak mégsem ezeket, hanem az elszántságot, a tiszta közélet iránti elköteleződést tartom: azt, hogy amikor 2022 után elkerülhetetlenül találkozunk a felmerülő akadályokkal vagy az ellenérdekelt felekkel, nem ijedünk meg, és nem hátrálunk meg.

Soha nem fogjuk megkötni a magunk rossz kompromisszumait, és soha nem fogunk csendben maradni, ha akár egyetlen forint közpénz ellopásáról is tudomást szerzünk. Ez nem csak a Fideszre, hanem a saját politikai oldalunkra is vonatkozik. Egyértelművé tettük a Momentumon belül is: ha bárki ilyet követ el, előbb a pártból repül, majd még a feljelentést is mi fogjuk megtenni. Azért hoztuk létre a Momentumot, hogy új fejezetet nyissunk Magyarország történelmében, és tiszta közéleti viszonyokat teremtsünk. Elszántak a képviselőjelöltjeink, az EP-képviselőink, a polgármestereink, a helyi képviselőink is. És tudjuk, hogy elszántak a Momentum és a teljes ellenzék mögött álló választók is: a Fidesz 10 éves fosztogatása után végre egy olyan szabad és nyugati országban akarunk élni, amelyben nem válik normálissá a magyarok napi szintű kirablása.

Mi ezt ígérjük a választóknak. A mércénk pedig mindig az lesz, hogy bármikor a szemükbe tudjunk nézni, és azt tudjuk mondani: tisztességesek, becsületesek maradtunk, és minden energiánkat egy tisztességes, becsületes Magyarország felépítésébe fektettük.