Jó reggelt! Marad a kora nyár.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
A hétvége legfontosabb magyarországi eseményének a Fudan-beruházás elleni tüntetés ígérkezett szombaton Budapesten. Maga a tüntetés a szokásos, de a járvány miatt több mint egy éve nem gyakorolható módon zajlott. Néhány ezer ember elsétált a Kossuth térre, ahol meghallgatták a politikusok és aktivisták beszédeit, majd hazamentek.
Az utóbbi években sok, ennél népesebb és hangosabb tüntetés is volt. Olyan viszont nem nagyon, ami ennyire hatékony fegyvernek bizonyult volna az ellenzék kezében. Hiába dugta el a közmédia a tüntetésről szóló híreket, a kínai egyetem elleni tiltakozás vasárnapra mér nem csak belpolitikai, de még külpolitikai hullámokat is vert.
Először Karácsony Gergely jelentette be, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekkel levelet írna a kínai vezetésnek, amelyben leszögeznék:
„2022-ben a kormányváltás után, bármelyikünk is vezeti az új kormányt, nem épül meg a kínai kommunista egyetem Budapesten, megépül viszont a Diákváros, és nem kérünk, nem akarunk több mint 500 milliárd adósságot Kínától.”
A Fudan elleni harcos felszólalások annyira hatékony fegyvernek tűnnek az ellenzék kezében, hogy a kormány is reagálni kényszerült. Gulyás Gergely közölte, támogatják, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessék el, akarnak-e kínai egyetemet. Szerinte erre, akkor kerülhet sor,
„ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása”.
Gulyás szerint erre másfél év múlva, tehát jóval a 2022 tavaszi választások után lesz lehetőség. A kormány csak időt akar húzni, de már ennek a kiprovokálása is egész nagy eredmény az ellenzék részéről, hiszen a meghátrálás érzetét kelti.
Nem sokkal Gulyás után a budapesti kínai nagykövetség is reagált a szombati tüntetésre és a Fudan elleni tiltakozásra:
„Június 5-én bizonyos politikusok Budapesten súlyosan téves állításokat fogalmaztak meg Kínával és a kínai-magyar kapcsolatokkal összefüggésben… A beszéd tele van ideológiai előítéletekkel, ellenségességet és konfrontációt szül. Súlyos beavatkozás Kína belügyeibe, és szándékos tönkretétele a baráti, és mindkét fél számára előnyös viszonynak a két ország között. Határozottan tiltakozunk és elítéljük ezt.”
Hatalmas ajándék ez a nyilatkozat annak az ellenzéknek, amelyet a kormánykommunikáció állandóan azzal vádol, hogy nyámnyila és erőtlen. Erre most a világ második legerősebb országa küzd ellene. A közvélemény-kutatások szerint az ország jelentős részét érdekli, hogy mi lesz ezzel a beruházással, és még a Fidesz-szavazók egy része is ellenzi azt. A kormánypártnak sürgősen találnia kell valamilyen témát, amivel elterelheti a figyelmet a Fudanról.
Egészen váratlan fejlemény, hogy a 2022-es kampány első nagy összecsapása kormány és ellenzék közt részben külpolitikai témában zajlik. A Magyar Nemzet úgy tudja, a héten Budapestre érkezhet Salvini és Putyin is. Abba a városba, ami az egyetlen a kontinensen, aminek lakói jobban kötődnek Európához, mint a saját országukhoz.
A kormány szempontjából a választás közeledtével egyre veszélyesebb lesz olyan keleti diktátorokkal mutatkozni, akikért sem a főváros, sem az ország népe nem rajong. Nem lenne meglepő, ha ez a látogatás után – ha Putyin egyáltalán eljön – a jövő évi választásig jegelnék Putyin és a hasonló alakok randevúját Orbán Viktorral.
A lengyel újságok arról cikkeznek, hogy azért nem akar találkozni Ferenc pápa Orbán Viktorral a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, mert a pápa nem elégedett azzal, ahogy Orbán és a katolikus püspök a menekültekkel bánik.
Az eddigi feltételezés az volt, hogy a pápa azért nem óhajt találkozni sem a miniszterelnökkel, sem Áder János köztársasági elnökkel, mert nincs ideje, a wPolityce Vatikán-szakértője szerint azonban
„Ferenc pápa nem kedveli a szűk látókörű, extremista, agresszív nacionalizmust.”
A 444 számításai szerint vége a járvány harmadik hullámának Magyarországon. Mi ezt előzetesen úgy határoztuk meg, hogy akkor beszélhetünk a járvány végéről, ha két hét alatt 100 ezer főre vetítve 50-nél kevesebb új fertőzöttet regisztrálnak országosan és legalább 15 megyében. Ez a múlt héten teljesült. Talán a mi statisztikai megközelítésünknél is biztosabb jele a járvány csendesedésének, hogy június 15-től az önkormányzatok is ülésezhetnek.
A harmadik hullám végén egy kérdést azért érdemes feltenni: lesz-e negyedik. A megbízhatóan hurráoptimista Merkely Béla szerint nyáron teljesen eltűnik a járvány, és nem lesz ősszel következő hullám, mert már annyian be vannak/lesznek oltva az országban.
Érdekes módon abban a Nagy-Britanniában, ahol többen vannak beoltva, mint nálunk, nem látják ennyire rózsásan a helyzetet. Az eredeti tervek szerint az országban június 21-én teljesen megszűntek volna a koronavírussal összefüggő korlátozások, most viszont elképzelhető, hogy óvatosságból ezt egy kicsit elcsúsztatják.
Az óvatosság oka, hogy a korábban indiai néven ismert delta variánsról most már tudják, 40 százalékkal fertőzőbb az előzőeknél. Nagy-Britanniában a fertőzések 75 százalékát már ez a variáns okozza, és gyakorlatilag biztos, hogy hamarosan Európában máshol is a delta lesz a domináns.
A teljes világgazdaságot felforgathatja a megállapodás, amire a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei jutottak szombaton Londonban. Ez 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
A cél, amitől egyelőre még messze vagyunk, az lenne, hogy a multik ne tudjanak elbújni az adófizetési kötelezettségeik elől, vagyis hogy ne adóparadicsomokba legyenek bejelentve. Ehelyett arra lennének kényszerítve, hogy azokban az országokban adózzanak, amelyekben eladják a szolgáltatásaikat, és amelyek így természetesen a bevételeiket is biztosítják.
Ez a döntés minden olyan országot rosszul érint, amely többek közt az alacsony társasági adóval próbál nagy cégeket magához vonzani. Így a magyar kormány sem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne – legalábbis ezt mondta Szijjártó Péter május közepén.
Máshol:
Drónokkal vívják a drogháborút a mexikói kartellek – Kábítószer-csempészésre, de rendőrök és rivális bandák lebombázására is használnak drónokat a mexikói kartellek, az iszlamista terroristáktól eltanulva a legrosszabb gyakorlatokat.
Mintákat vettek a városok tömegközlekedési eszközeiről, sok ezer új vírust találtak – A cipőtalpad alapján a kutatók 90 százalékos pontossággal tudják megmondani, hogy melyik városból érkeztél. Elkészült az első globális térképe a városi mikroorganizmusok ökoszisztémájának, sok izgalmas eredménnyel.
A Nexta a szabad belarusz sajtó utolsó kapaszkodója – Raman Prataszevics letartóztatása rámutatott, hogy milyen nagy jelentősége van az általa vezetett Nextának és mennyire tart a csatornától Lukasenka.
Az a gyerek, aki a mesékből megismeri a hétfejű sárkányt, később a konyhásnénivel is bátran szembenéz – Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.
Tiltsák bea: elektronyos rollert, damilos fűkaszát, motoros bőrdzsekit, mindent! – Borízű hang a podcastról. Háromezer forint, hogy nem lesz Fudan, tartod?