Szerda kora reggeltől óriási tűzerővel támadja Mariupolt az orosz hadsereg. A Fekete-tenger partján fekvő, közel félmilliós kikötővárost minden lehetséges szárazföldi irányból támadják, északról, keletről és nyugat felől is. Délen a tengeri kijáratot már a háború előtt elzárták az orosz flotta hajói, csak akkor még hadgyakorlatnak nevezték a felvonulásukat.

Mariupol stratégiailag különösen fontos helyen fekszik. Azon az úton van, ami a szárazföldön összeköti Oroszországot a Krím-félszigettel. Az oroszok már 2014-ben elfoglalták a Krímet, de eddig csak hajóval, illetve egy óriási tempóban felépített, 2018-ban átadott hídon keresztül tudták megközelíteni. Ha Mariupolt és környékét Oroszországhoz csatolnák, akkor létrejönne a szárazföldi folyosó a tengerparton. Mielőtt kitört a mostani háború, a legtöbb nyugati elemzés arról szólt, hogy Mariupol az első számú orosz célpontok között lehet.

A mostani háború szempontjából is stratégiai jelentősége van Mariupolnak, hiszen a donyecki szakadár népköztársaság határán fekszik. Ha az oroszok elfoglalnák, akkor nem ékelődne ukránok ellenőrizte terület a Krím orosz katonái és a donyecki egységek közé.

Mariupolt már a 2014-15-ös harcok idején is igyekeztek elfoglalni az oroszok, akkor is rakétázták, de nem sikerült megszerezniük. 2014-ben a város gyári munkásai fegyveres milíciákat hoztak létre a város védelmére, és ezek az egységek védték eleinte Mariupolt.

2001-ben a lakók 86 százaléka orosz anyanyelvűnek mondta magát, és mintegy 20 ezer görög is él itt, illetve a környékbeli kisebb településeken.

Bekerítették, lerombolják

A várost február 24-e óta minden nap lőtték az oroszok, de az igazán brutális ostrom 2-án, szerdán kezdődött, miután teljesen körbevették, és minden kivezető utat elvágtak. A városból érkező hírek szerint nem lehet már menekülni sem.

Szerdára virradó éjjel Mariupol nagy részében már nincs áram, és több kerületet elvágtak a vízhálózattól is. Szerhi Orlov alpolgármester délutáni beszámolója alapján egész nap folyamatosan rakétázták és ágyúzták a várost, és az egyik kerületét mostanra szó szerint eltörölték a föld színéről.

Az alpolgármester azt mondta, hogy a halottakat sem tudják összeszedni, annyira heves tűz alatt vannak, életveszélyes elhagyni a pincéket. Ennek megfelelően nem lehet tudni, hogy hányan haltak meg eddig, az ukrán becslések szerint százak estek az ágyúzás áldozatául.

A beszámolók szerint az orosz hadsereg a csecsenföldi Groznij elleni taktikát választotta: addig lövik a várost, amíg semmi sem marad belőle. Ugyanakkor szerda estére arról is érkeztek hírek, hogy az orosz katonák megjelentek a város külső kerületeiben, és utcai harcok is kitörtek már.

Mariupol mellett más városokat is hevesen ágyúznak az oroszok, Ukrajna déli, északi és keleti vidékein is. A támadások két ok miatt válhattak intenzívebbé a nyugati elemzők szerint:

• feltehetően az ukrán légvédelem kifogyott az eszközökből, és ezért jóval bátrabbak az oroszok,
• illetve mostanra dönthetett úgy az orosz hadvezetés, hogy nem lesz tekintettel a polgári áldozatokra.