Változás jön a katás adózásban

- nagyjából ez az, ami elég biztosan tudható. A választás után Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter arról beszélt a miniszteri meghallgatásán, hogy meg kell vizsgálni, fennmaradhat-e ez az adófajta a jelenlegi formájában, majd a katával szemben évek óta kifejezetten kritikus Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is támadásba lendült, és azt vetette fel, hogy a kamara támogatná a kata megszüntetését is.

A kormányzati megszólalások alapján azonban nem a megszüntetés, hanem az átszabás várhat a katára: a múlt héten Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón már azt mondta, hogy szándékukban áll az adónem átalakítása, és a cél az, hogy a katával kapcsolatos visszaélések megszűnjenek. Gulyás is felemlegette a katával szembeni leggyakoribb kritikát, azaz hogy a célja az volt, hogy a kisvállalkozók számára kedvező lehetőséget teremtsenek, de sokan kijátsszák a rendszert, és bujtatott foglalkoztatásra használják.

A túl jól sikerült adó

A kata népszerűsége persze érthető: jelenleg mintegy 455 ezer katásról tud a NAV, akik az alacsonyabb adóterhek és jóval egyszerűbb adminisztráció miatt választják ezt az adóformát, és arról évek óta szakmai vita folyik, hogy pontosan hányan vannak azok, akik amúgy simán dolgozhatnának normál foglalkoztatásban is. Parragh épp erre hivatkozva visel évek óta heves harcot a kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának jelenlegi formája ellen, az egyik fő érve, hogy az adónem „túl jól sikerült”,

• mert egyrészt valóban bevont olyanokat a közteherviselésbe, akik korábban elkerülték azt,
• másrészt viszont olyan szektorokban is elterjedt, ahova eredetileg nem szánták.

Egy májusi interjúban konkrétan meg is mondta, hogy szerinte az lenne jó, ha például a fodrászok továbbra is használhatnák, de mondjuk az ügyvédek, biztosítási ügynökök, brókerek, IT-szakemberek, taxisok vagy újságírók nem.