• Sok év után idén tavasszal végre nem sújtja aszály a mezőgazdaságot, de ennek ellenére sem a termelőknek, sem a fogyasztóknak nem jön enyhülés.
• A gazdák tavalyi veszteségeit az idei rekordtermés sem fogja pótolni, miközben a világpiacon folyamatosan az olcsó ukrán gabonával kell versenyezniük.
• Sem a kenyér, sem a dinnye, sem a cseresznye nem lesz olcsóbb idén a pultokon, mert ezeknek az árát a kedvező időjárás csak nagyon kis részben befolyásolja.

Még ha nem is feltételen örülünk neki, de nagyon jót tett a mezőgazdaságnak az a rengeteg eső, ami a télen és aztán tavasszal (sőt nyár elején) hullott. Legalább két éve van folyamatosan aszály tavasszal Magyarországon, de idén néhány kistérséget leszámítva szinte mindenhol volt elegendő csapadék.

„Az országos kép egyértelműen pozitív, szinte sehol sincs aszály. Már most látszik az őszi vetésű kalászos gabonatermésen, hogy rekordtermés lesz idén. Az olajos magvak és a kukorica is messze jobb állapotban van az Alföldön, mint tavaly ilyenkor” – mondja Raskó György agrárközgazdász.

Raskó szerint az is nagyon biztató, hogy a tavalyi rossz gyakorlattal ellentétben, most feltöltötték a víztározókat, tehát ha július-augusztusra mégis beköszöntene az aszály, akkor sem lenne okunk aggódni. Az öntözők és tározók építésével egy másodpercre sem szabad leállni, mert hiába ilyen jó az idei tavasz, a globális felmelegedés miatt arra kell számítani, hogy jövőre ismét aszály lesz.

Az idei kedvező csapadékmennyiségből viszont sajnos nem az következik, hogy a gazdák elégedetten hátradőlhetnek, tavaly annyi veszteségük volt ugyanis, hogy ezért idén se tudnak nyereségesek lenni. Raskó számításai szerint a gazdáknak mintegy hektáronként 7 millió tonna gabonát kellene megtermelniük ahhoz, hogy a tavalyi veszteségek után nullára jöjjenek ki a költségeik. Ennyit pedig még Magyarország sosem termelt meg.

Tehát a gazdáknak ez már semmiképpen sem lesz nyereséges év a rekordnagyságú termés ellenére sem. „A sok esőnek köszönhetően a kalászos gabonák, az olajosok és a kukorica ára, de csak ezeké, várhatóan alacsonyabb lesz, mint a háború kitörése előtt, viszont a baromfi és sertésárak tovább fognak emelkedni, mert Nyugat-Európában is hiány van belőlük. Németországban sosem volt még ilyen drága a sertéshús kilója, ez pedig a magyar árakat is nyomja” – magyarázza Raskó.

Ettől még nem lesz olcsóbb a kenyér

Raskó szerint a malmok most a tavalyi árszint feléért tudják megvenni a gabonát, tehát olcsóbb lesz a liszt. Ebből kifolyólag költségnövekedés szinte biztos, hogy nem lesz, viszont csökkenés sem, tehát nem lesz olcsóbb a kenyér, ami a leggyorsabban dráguló termékek egyike a magyar rekordinflációban. A tavalyi árhoz képest 53 százalékkal drágábban tudunk most kenyeret venni a legfrissebb inflációs adatok szerint.

„Sokan el szokták felejteni, hogy például a fehér kenyér árában a liszt költsége csupán 15 százalékot tesz ki. A pékségek energiafogyasztása drasztikusan megdrágult a magas energiaárak miatt, ezt pedig nem kompenzálja ki a búzaár csökkenése” – mondja Raskó.

Erre szintén rárakódik még az is, hogy a malmokban, pékségekben dolgozók bére átlagosan 15 százalékkal emelkedett.

Sőt, Raskó szerint akár további drágulás is várható, ugyanis június 15-től bevezetik az uniós hulladékgazdálkodási hozzájárulást, tehát hozzájárulást kell majd fizetni minden becsomagolt termék után. Ez a hozzájárulási díj pedig természetesen be fog épülni a termék árába is.

Drága lesz a dinnye és a cseresznye is

Nem csak a kenyér, de a görögdinnye, a cseresznye és más szezonális zöldségek, gyümölcsök sem lesznek olcsóbbak idén nyáron. A gabonafélékkel ellentétben a kertészeti termesztésben, tehát a zöldségek és gyümölcsök terén, az árakban egyáltalán nem fogjuk érezni, hogy tavasszal több eső esett.

Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkárságvezetője szerint ez azért van, mert ezeknek a termékeknek az árát alapvetően nem az időjárás alakítja.

Raskó György is ezt fejti ki: „Ezek a termékek azért nem tudnak olcsóvá válni, mert a termesztésük rengeteg energiát emészt fel, gondoljunk csak az üvegházak felfűtésére. Emellett a kézimunka is nagyon megdrágult, a szedési költségek mintegy 100 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy például a cseresznye szedési költsége kilogrammonként 350-400 forintba kerül, miközben régen a boltokban került ennyibe a cseresznye kilója.”

Magyarországon nagyon kevés a külföldi vendégmunkás, ezért az ő olcsó munkaerejükre sem lehet számítani.

Raskó szerint tehát bár az eső nagyon jót tett a dinnyetermésnek, mennyiség lesz belőle bőven, de kizártnak tartja, hogy a tavalyinál olcsóbban adják el.A szakértő úgy látja, hogy azért is ilyen magasak ezeknek a termékeknek az árai, mert ezeken még mindig 27 százalékos az áfa, a multiláncokban pedig 31 százalék, mert rárakódik még egy 4 százalékos kiskereskedelmi különadó, míg más országokban az áfa összesen 5-6 százalék. Szerinte a kormány feladata lenne, hogy a kertészeti termények áfáját levigye 5 százalékra.

„A magyar történelemben most először külföldön, például Lengyelországban, Ausztriában vagy Spanyolországban olcsóbb a friss zöldség és gyümölcs, mint Magyarországon” – jegyzi meg.

Mivel azonban termés lesz bőven a kertészeti mezőgazdaságban, a magyar lakosság viszont épp a zöldségen és gyümölcsön próbál spórolni, ezért várhatóan ezek a termények is exportra kerülnek majd a gabonához hasonlóan.