• Jogszabály- és KRESZ módosítás, és szigorúbb jogosítványszerzési feltételrendszer jöhet az Árpád hídi baleset után.
• A 444 által megkérdezett szakemberek szerint ez logikus lépés, egyben szükséges is.
• Szerintük azonban az ilyen balesetek nem megelőzhetők, mert hozzanak bármilyen új szabályt, mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják áthágni.

Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden arról beszélt az Árpád hídi balesettel kapcsolatban, hogy a közlekedési szabályokat felsoroló jogszabályt át kell alakítani, mert több évtizedes, és azóta „sokkal többen vannak az utakon”. Majd kiemelte, hogy a KRESZ-ben is számos olyan terület van, amely nem szabályozott, például az elektromos rollerek köre.

„A KRESZ nem követte le a változásokat. Modern, innovatív KRESZ-re van szükség, nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatjuk, és melyiket nem” - mondta.

Arról is beszélt, hogy a vezetési kultúrát is felül kell vizsgálni, „jobban kell vezetni” ennek érdekében pedig átalakítaná a B-kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét. „A jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológiai alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel. Nemcsak jobb jogszabályokra van szükség, hanem jobban is kellene vezetni” -magyarázta Lázár, aki a jó vezetői képességre példaként Ausztriát hozta fel.

Lázár János gyilkosságnak nevezte az Árpád hídi balesetet, de az RTL szerint magyar jogszabály értelmében az ilyen balesetek nem számítanak emberölésnek. Németországban viszont akár életfogytiglant is kaphat, aki versenyzés miatt okoz súlyos balesetet.

Különös egybeesés, hogy Lázár János 2011-ben a Fidesz frakcióvezetőjeként lézerblokkolót szereltetett fel az általa használt Audi S8-asra, amit a sebességmérő kamerák ellen használnak. 2013-ban Lázár János és sofőrje balesetezett kisbuszával úgy az M5-ös autópályán, hogy a másik autóban ülő 36 éves nő életét vesztette (nem Lázár sofőrje volt a hibás). A baleset után megjelent egy komment a Délmagyar cikke alatt, amelyben egy férfi azt írta: „Lázárt sem érdekli senki és semmi, engem sem érdekel Lázár. Nemhiába használt lézerblokkolót, és nyomták a közpénzt abba, hogy minél biztonságosabb autó védje a seggét, mert tudta, hogy állat módjára közlekedik. És igenis sajnálom, hogy nem ő maradt ott.” Lázár János beperelte a kommentelőt személyiségi jogai megsértése miatt, ami az első komment miatti per volt Magyarországon.

De valóban szükség van a KRESZ és jogszabályok módosítására a tragikus eset után?

Régóta várt módosítások

Az általunk kérdezett közlekedési szakértők és oktatók szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az Árpád hídi baleset kapcsán felmerült a jogszabály és a KRESZ feltételrendszerének módosítása, sőt a szakma már régóta könyörög, hogy ez megtörténjen. Borbély Zoltán, közlekedési szakjogász úgy véli, hogy logikus reakció ez egy olyan baleset után, mint ami az Árpád hídon történt.

A szakjogász azt mondja, hogy a szakma részéről nagyon régi kívánalom a KRESZ módosítása, különösen az elektromos rollerek, segwayek és one wheel eszközök tekintetében. Fontos lenne, hogy ezeket jogszabályban rögzítsék, ugyanis ezeknek a besorolása jelenleg nem világos. Emiatt például egy elektromos roller okozta balesetnél a bíróság nem minden esetben tekintette járműnek a rollert. Alapvetően a bíróság nem alkothatna jogszabályt, az elektromos rollerek esetében mégis ez történt, mert a Kúria egy döntése értelmezte úgy, hogy az elektromos roller járműnek számít. Borbély Zoltán szerint ennek a jogszabályba foglalása a legégetőbb feladat.

A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy a közigazgatási bírságot szabályozó rendeletet is fogják módosítani, ugyanis az 2008-ban született, és annak értelmében a maximum kiszabható bírság gyorshajtásért 300 ezer forint.

Ugyanakkor ő nem tartja elavultnak a KRESZ-t, amit egy 1975-ös jogszabály szabályoz, szerinte a probléma inkább az, ha azt nem tartják be.Ha viszont a jogosítvány megszerzésének feltételrendszerébe beemelik a kötelező pszichológiai vizsgálatot, akkor igencsak nagy bajban leszünk, ugyanis a szakjogász szerint nagyon kevés közlekedéspszichológus van jelenleg Magyarországon. Közlekedéspszichológust jellemzően balesetek után alkalmaznak, különösen ha 70 évnél idősebb a baleset okozója vagy olyan a szabályszegés, amiből arra lehet következtetni, hogy a sofőr alkalmatlan, de Borbély szerint az Árpád hídi baleset sofőrjét is biztosan elküldik majd egy közlekedési alkalmassági vizsgálatra. Ennek a vizsgálatnak a célja, hogy olyan állandósult jellemhibákat szűrjön ki, mint például az alkoholizmus vagy agresszió.

A szakjogász szerint valóban szükség van a vezetési kultúra felülvizsgálatára, de hozzáteszi, hogy 1992 volt a magyar közlekedés fekete éve, ami óta rengeteget javultak a statisztikák a balesetek terén. Sokat csökkentek a számok a halálos kimenetelű balesetek terén is, bár a szakember szerint abból egy is sok.

Hiába a jogszabály, emberek vezetnek

Köves Szilárd közlekedéstechnikai szakértő szerint is az a legfontosabb első lépés, hogy módosítani kell a KRESZ-t, hogy végre az elektromos rollerek és hasonló eszközök is bekerüljenek. A szakértő szerint mivel egy 1975-ös jogszabályról van szó, több mindent is át kell benne nézni, ilyen például a sebességkorlátozás.

Szerinte azonban az lenne a fontos, hogy a meglévő szabályokat tartsák be az emberek, mert lehet bármennyi új szabályt hozni, aki ki akar bújni alóluk, az úgyis kibújik.

„Mi gépjárművezető oktatók épp azért vagyunk mindig útban, mert minden szabályt betartunk” - teszi hozzá.

Köves Szilárd örülne annak, ha módosulna a jogosítványszerzés feltételrendszere, de csak abban az esetben, ha az a szakma bevonásával történik, ugyanis több szempontot, köztük az oktatók és a tanulók szempontjait és a statisztikákat is figyelembe kell venni. Szerinte akkor sikerülhet a közlekedési kultúrán változtatni, ha a most vezetni tanulók elsajátítják az új szabályokat és azokat később betartják.

A szakértő szerint az, hogy az Árpád hídi balesethez hasonló történjen, akkor sem lesz megelőzhető, ha jogszabályokat módosítanak, mert a balesetek 95-98 százalékát emberi hiba okozza, amit ilyen nagy sebességnél nem lehet jól lereagálni.

10 évente továbbképzés kellene

Inhof András, az Alfa Autósiskola vezetője szerint a KRESZ valóban nem követte a világ változásait, és ez nem csak a megjelent új járműkategóriákban érhető tetten, hanem magában az oktatás rendszerben is. A vezetésoktatás során ugyanis még mindig 30 gyakorlati óra a kötelezően előírt, Inhof szerint ez viszont nagyon kevés. Ő úgy látja, hogy a tanulók inkább 40-50 óra alatt jutnak el arra a szintre, hogy vizsgázni tudjanak, 30 óra alatt csak az, akinek valamilyen úton-módon van már előképzettsége. Szerinte azonban nem is feltétlen van szükség arra, hogy meghatározzanak egy kötelező felső értéket, hanem adhatnának nagyobb szabadságot ebben az oktatóknak, hogy ők dönthessenek arról, kit tartanak felkészültnek ahhoz, hogy vizsgát tehessen.

Az oktató szerint nagyon gyenge a közlekedési kultúra Magyarországon, sokan versenypályának nézi a közutakat, és neki oktatóként már a napi rutin része, hogy veszélyes helyzeteket reagáljon le, mert a tanulóautókat akkor is megelőzik, ha megfelelő sebességgel mennek vagy akár beláthatatlan a kanyar.

Inhof András úgy véli, hogy érdemes lenne bevezetni továbbképzéseket a jogosítvánnyal rendelkezők számára, ami jelenthet akár csak egy online kurzust, de az autózók mégis nyomon tudnák követni a jogszabályokat, felfrissíthetik a megkopott tudásukat. Szerinte erre körülbelül 10 évente lenne szükség. Ugyanis az tisztán látszik, hogy a képzési rendszerben részt vevő tanulók és a friss jogosítványosok nagyon ritkán csinálnak balesetet, mert ilyenkor még sokkal inkább betartják a szabályokat, később ez viszont megkopik.

Inhof András szerint ha bevezetnék a kötelező pszichológiai vizsgálatot, az nem hozná meg a várt eredményt, mert szerinte ezekre a vizsgálatokra is "fel lehet készülni", helyette inkább reflex és szenzomotorikus vizsgálatot javasolna.