Nobel-díjtól a konténertantermekig

reggel 4
2023 október 03., 07:06

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Október van, de még simán lehet 28 fok is van, kisebb lehűlés csak holnaptól várható. Reggeli hírlevelünkben mindig az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeit szedjük össze, négyet szokás szerint külön is kiemelve, íme:

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Karikó Katalin Nobel-díjas

photo_camera Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Nem volt fontosabb hír hétfőn, minthogy az orvosi Nobel-díjat 2023-ban Karikó Katalin és Drew Weissman kapta megosztva az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért. Mint összeszedtük, nem is annyira egyszerű megmondani, hogy Karikó hányadik magyarként kapott Nobel-díjat, mindenesetre a kutató a díj bejelentése utáni első nyilatkozatában arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat. Azóta kiderült az is, hogy éppen aludt, amikor felhívták a hírrel, és elsőnek azt hitte, hogy viccelnek vele.

Az élet itthon

photo_camera Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Iskolafelújítás és demográfiai robbanás: főként ezek miatt kényszerülnek konténerekbe a diákok: olvasói beszámolóink alapján írtunk arról, hogy hol vannak konténertantermek, és milyen bennük tanulni.

Elindult a négy éve életveszélyessé minősített egri Garzonház korlátrendszerének felújítása, és a közbeszerzésen csak Fidesz-közeli cégek indultak. A győztes 177 millióért vállalta a munkát, három éve még 43 milliós ajánlat is érkezett a kivitelezésre.

Írtunk arról is, hogy Nagy Márton szerint ugyan a költségvetés nem azért van bajban, mert az állam pazarló, de azért érdemes megnézni a számokat is. Nagy amúgy ismét nekiment a jegybanknak, és csatlakozott hozzá Parragh László is. Kiderült, hogy hatszázalékos nyugdíjemelés lesz januárban, és az is, hogy költségvetési forrásokból, fejlesztési banki pénzekből és eszközök értékesítéséből venné meg a kormány a röpülőteret.

A Pew kutatásából kiderült, hogy hiába az ukrajnai háború, a magyarok jelentős része szerint Oroszország nem jelent veszélyt a szomszédaira. Miközben a lengyeleknél a nulla közelébe zuhant az oroszok megítélése, nálunk nincs nagy változás. Hétfői hír volt, hogy Szijjártó kihagyta az uniós külügyi csúcsot, amit Kijevben tartanak, ellenben Orbán ismét Budapesten fogadta a boszniai Szerb Köztársaság Moszkva-barát elnökét. Közben Gulyás Gergely közben már ott tart fejben, hogy szerinte a jognak még a Szovjetunióban nagyobb tisztelete volt, mint az Európai Bizottságban. A háborúhoz kapcsolódó magyar vonatkozású hír volt még, hogy Ukrajna levette a háborút támogatók feketelistájáról az OTP Bankot.

Vasúti kálváriákkal kapcsolatban írtunk arról hétfőn, hogy hatszor kell le- és felszállnia annak, aki vonattal akarja megtenni a Budapest-Csorna-Szombathely utat, illetve hogy nem hétfőtől, csak szerdától kell átszállni Bécsben a Railjeteken.

Hír volt még itthonról, hogy

és hogy mindenkit beelőzve, már október 2-án bedobta karácsonyi reklámját az Ikea.

Modellváltástól rettegve

photo_camera Illusztráció: Tóth Róbert Jónás + Midjourney


Már csak öt olyan egyetem maradt Magyarországon, ami nem esett át a hazai felsőoktatási intézményeket elszigetelő modellváltáson. Európa egyre messzebb kerül; a kutatói hálózat frissen kinevezett elnöke az ázsiai kistigrisekkel példálózik. Mi vár az ELTE-re és a BME-re? - Ezt a kérdést járta körül a Qubit cikke.

A világ

Fico és Pellegrini a 2020-as vereség után
photo_camera Fico és Pellegrini a 2020-as vereség után Fotó: VLADIMIR SIMICEK/AFP

Fico pártja simán nyerte a választásokat, de a koalíciós kényszer megmaradt, és mint részletesen bemutattuk, a harmadik helyezett hlasos Peter Pellegrini nagy árat kérhet a támogatásért, hiszen a pártja semmilyen koalíciós képletből sem zárható ki. Hogy mégis lehet-e Szlovákiának liberális kormánya, gyorsan kiderül, Fico ugyanis két hetet kapott a kormányalakításra. Kapcsolódó hír volt hétfőn, hogy Gyimesi György elmagyarázta, miért írta ki szlovákul, hogy vége az etnikai politizálásnak.

Hír volt még, hogy

Techvilág

photo_camera Fotó: Jim Watson/AFP

Hogy tudja az Európai Unió rábírni a nagy tech cégeket, hogy többet tegyenek a dezinformáció terjedése ellen? A Lakmusz készített interjút Alberto Rabbachinnal, aki az Európai Bizottság munkatársaként évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel.