• „Ha egy magyar tud kínaiul, nem kell aggódnia a munka miatt, biztos találni fog.”
• „Magyarország és Kína összefognak, hogy egy fényesebb, hatékonyabb jövőt építsenek.”
• „A projekt [Budapest-Belgrád vasútvonal] a Kína és Magyarország közötti, az utóbbi években a szoros kapcsolatok légkörében valósul meg, ami arra ösztönzi a kínai cégeket, hogy beruházzanak ebben a gyönyörű országban.”
• „Ha ez a cég [Lenovo] nem lenne, nem tudom, hogy kezelhettem volna a munkát és a gyereknevelést egyszerre.”

Orbán Viktor épp Kínában tárgyal az Egy övezet, egy út fórum harmadik csúcstalálkozóján. A fenti idézetek pedig az Egy új eurázsiai kapcsolat – A Selyemút hívása című „dokumentumsorozat” magyar-kínai gazdasági együttműködést bemutató epizódjából származnak, amelyet a CGTN Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Propaganda Osztálya által irányított televízión adtak le – épp ma.

Az Egy övezet, egy út programmal Kína a G7-ek globális befolyását igyekszik ellensúlyozni. Magyarország – amióta Olaszország nyáron kilépett belőle – egyedüli EU-s államként vesz részt. Matolcsy György jegybank elnök korábban kritizálta az alacsony hozzáadott értéket hozó kínai befektetéseket, nem sokkal később azonban egy szintén a Központi Propaganda Osztály által ellenőrzött lapban már dicsérte az Egy övezet, egy utat.

A videóban, mely a kínai turisták körében egyre népszerűbb Magyarország inspiratív bemutatásával kezd, egy kínai mérnök rövid történetén keresztül mutatják be a Budapest-Belgrád vasútvonal építését. „A vasútépítés, különösen a nagysebességű vasútépítés, Kínának világszerte elismerést hoz” – mondja a szimpatikus hangú narrátor, miközben az inspiráló háttérzene hatására az ember már-már úgy érzi, legszívesebben ő is beszállna a közös jövő építésébe.

A beruházást 85 százalékban a kínai állami bank finanszírozza, a munkát pedig Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége végzi két kínai vállalattal közösen. Idén 20 milliárddal növekedtek a projekt költségei. A szerb oldalon a beruházás ára kilométerenként 1,4 milliárddal olcsóbb.

A videóban többen is arról beszélnek, hogy most nagyon megéri kínaiul tanulni, hiszen az országba érkező befektetések kiváló munkalehetőségeket biztosítanak számukra. Említik a két kínai akkumulátorgyárat is.

A CATL kínai akkugyárrtó legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a debreceni gyárával kapcsolatban. A Párbeszéd-Zöldek politikusa nyújtott be a panaszt, miszerint a gyár úgy kapott engedélyt, hogy annak vízigénye miatt nem teljesülhet az EU a felszín alatti vízbázisok helyzetéről szóló irányelve.

A videóban megjelenik még egy nő is, aki Angliából visszaköltözve attól félt, hogy nem fog tudni egyszerre dolgozni és gyereket nevelni. A Lenovonál azonban ez nem volt gond, és még előrelépési lehetősége is van.